Fotó: Forrás: Márkó Eszter személyes archívuma
A Gyulai Várszínház nívódíját kapta Márkó Eszter a Tündöklő Jeromos rendezéséért. Az elismerést a szerdai előadás után Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója és Görgényi Ernő, Gyula polgármestere adta át a Nemzeti Színházban – közölte a fővárosi teátrum csütörtökön az MTI-vel.
2022. december 01., 16:032022. december 01., 16:03
A közleményben idézik Márkó Esztert, aki elmondta: meglepte, de nagyon megtisztelő számára az elismerés.
„Nemcsak emiatt volt nehéz a munka, hanem Tamási Áron miatt is, akinek a világa ugyan közel áll hozzám, de mégis nehéz volt megfogalmazni a színpadon, eltalálni azt a hangvételt, ami éppen megfelelő a darabjához” – fogalmazott a rendező.
Kiemelte, hogy a próbafolyamat hosszú lelki utat jelentett számára: megbirkózni a szöveggel, összehozni a sokféle iskolából jött, sokféle indíttatású csapatot. Szerepelnek ugyanis a darabban a Nemzeti Színház színészei, a beregszászi társulat tagjai és egyetemi hallgatók is.
„Az már gyermekkoromtól fogva nem volt kérdéses, hogy valahol a színház közelében fogok kikötni, hiszen édesanyám színésznőként megadta az indítást erre a pályára” – idézte fel Márkó Eszter.
„A tanítást egy kollégámnak köszönhettem, de ez is nagyon nagy iskolának bizonyult, hiszen a növendékeknek nem lehet mellébeszélni, mindig felkészültnek kell lenni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a vizsgaelőadás hozta el a rendezői munkát az életébe. Aztán ebből következett egy mesedarab színpadra állítása a József Attila Színházban, majd Erdélyben is kapott ilyen feladatot.
– fogalmazott az alkotó, hozzátéve: a színészet és a rendezés is folyamatos küzdelem, önvizsgálat, önkiforgatás.
„Nagyon szeretem, mert mindenből lehet tanulni” – mondta, hozzátéve: most is elég sűrű időszakot él, hiszen a Tündöklő Jeromos óta már rendezett Szolnokon és Székelyudvarhelyen is.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
szóljon hozzá!