A sepsiszentgyörgyi születésű Márkó Eszter színésznő, rendező vehette át a Gyulai Várszínház nívódíját

A sepsiszentgyörgyi születésű Márkó Eszter színésznő, rendező vehette át a Gyulai Várszínház nívódíját

Fotó: Forrás: Márkó Eszter személyes archívuma

A Gyulai Várszínház nívódíját kapta Márkó Eszter a Tündöklő Jeromos rendezéséért. Az elismerést a szerdai előadás után Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója és Görgényi Ernő, Gyula polgármestere adta át a Nemzeti Színházban – közölte a fővárosi teátrum csütörtökön az MTI-vel.

MTI

2022. december 01., 16:032022. december 01., 16:03

A közleményben idézik Márkó Esztert, aki elmondta: meglepte, de nagyon megtisztelő számára az elismerés.

Mint hozzátette, nem volt könnyű feladat számára ez a Tamási-darab, mert eddig főleg gyerekeknek szóló előadásokat rendezett és fiatal felnőttekkel foglalkozott a tanítás közben.

„Nemcsak emiatt volt nehéz a munka, hanem Tamási Áron miatt is, akinek a világa ugyan közel áll hozzám, de mégis nehéz volt megfogalmazni a színpadon, eltalálni azt a hangvételt, ami éppen megfelelő a darabjához” – fogalmazott a rendező.

Kiemelte, hogy a próbafolyamat hosszú lelki utat jelentett számára: megbirkózni a szöveggel, összehozni a sokféle iskolából jött, sokféle indíttatású csapatot. Szerepelnek ugyanis a darabban a Nemzeti Színház színészei, a beregszászi társulat tagjai és egyetemi hallgatók is.

„Az már gyermekkoromtól fogva nem volt kérdéses, hogy valahol a színház közelében fogok kikötni, hiszen édesanyám színésznőként megadta az indítást erre a pályára” – idézte fel Márkó Eszter.

Elmondta: a színművészeti után Szatmárnémetiben, Csíkszeredában is játszott, aztán a budapesti József Attila Színház következett, amely szintén meghatározó időszaka volt életének.

„A tanítást egy kollégámnak köszönhettem, de ez is nagyon nagy iskolának bizonyult, hiszen a növendékeknek nem lehet mellébeszélni, mindig felkészültnek kell lenni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a vizsgaelőadás hozta el a rendezői munkát az életébe. Aztán ebből következett egy mesedarab színpadra állítása a József Attila Színházban, majd Erdélyben is kapott ilyen feladatot.

Idézet
Azt gondolom, hogy a feladatokat kapjuk abban az értelemben is, hogy mindig azok a munkák találnak meg, amelyekkel dolgunk van”

– fogalmazott az alkotó, hozzátéve: a színészet és a rendezés is folyamatos küzdelem, önvizsgálat, önkiforgatás.

„Nagyon szeretem, mert mindenből lehet tanulni” – mondta, hozzátéve: most is elég sűrű időszakot él, hiszen a Tündöklő Jeromos óta már rendezett Szolnokon és Székelyudvarhelyen is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 18., csütörtök

A század hamutartója: Mózes Attila életművére fókuszáló konferenciát tartanak Kolozsváron

Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművére fókuszáló konferenciát tartanak április 25–26-án Kolozsváron.

A század hamutartója: Mózes Attila életművére fókuszáló konferenciát tartanak Kolozsváron
2024. április 18., csütörtök

Vakon és romaként is el lehet jutni a legnagyobb színpadokra: a Partiumban koncertezik Vaskó Makka

A sérült énekesekre épülő Nem adom fel Együttes tagjaként koncertezik a következő napokban partiumi városokban a látássérült Vaskó Makka. Előadásaira ingyenes a belépés

Vakon és romaként is el lehet jutni a legnagyobb színpadokra: a Partiumban koncertezik Vaskó Makka
2024. április 18., csütörtök

A világ csaknem hetven országából érkeztek pályaművek a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra

Minden eddiginél több, csaknem ezer művész jelentkezett a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra – tájékoztattak a szervezők.

A világ csaknem hetven országából érkeztek pályaművek a 8. Székelyföldi Grafikai Biennáléra
2024. április 17., szerda

Székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház

A tavalyi évhez hasonlóan ismét székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.

Székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház
2024. április 17., szerda

Nőiségről, múló időről szóló önálló előadással lép fel az Aradi Kamaraszínházban Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő

Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.

Nőiségről, múló időről szóló önálló előadással lép fel az Aradi Kamaraszínházban Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő
2024. április 15., hétfő

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata
2024. április 15., hétfő

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera

Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera
2024. április 15., hétfő

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban

Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban
2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve