Meglehetősen kevés érdeklődőt vonzott az idei, immár ötödik alkalommal megszervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét.
2015. június 07., 16:112015. június 07., 16:11
Egyrészt azért, mert a budapesti „anyarendezvénnyel\" egy időben tartották, így a legtöbb magyarországi kiadó inkább a Vörösmarty téri nagy eseményre összpontosított, és a kolozsvári Fogoly utcában kevés kiadó kínálta a portékáját.
Másrészt ismét bebizonyosodott, hogy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) ideje alatt semmi egyebet nem érdemes szervezni a városban, hiszen úgysem lehet felvenni a versenyt a több száz film csábításával. A szervezők mindenesetre tanultak a történtekből, hiszen a következő kolozsvári könyvhetet egy hónappal a budapesti rendezvény – és a TIFF – előtt szervezik.
A rendezvénysorozat keretében szombaton a kora délutáni órákban mindössze néhány érdeklődő jelenlétében beszélgetett H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó vezetője, a társszervező Romániai Könyves Céh alelnöke és Király László költő, műfordító a 75 éve elhunyt Mihail Afanaszjevics Bulgakov életéről, munkásságáról.
Amint H. Szabó Gyula elmondta, Bulgakov „a századelő sugárzó irodalmi életében\" kezdte a pályafutását. „Ekkorra megszűnt a cári cenzúra – ami egyébként kíméletlen volt, a cenzúra intézményét ők találták fel. Lenin idejében gyakorlatilag mindenki azt írt, amit akart, oda utazott, ahova akart, csak Sztálin vonta ismét ellenőrzése alá a művészetet, és zárta le az országhatárokat\" – tette hozzá Király László, emlékeztetve, hogy a Szovjet Írószövetség 1931-es megalakulásával ért véget a „nagy szabadság\" az irodalomban.
A kijevi családból származó fiatal orvos, Bulgakov Moszkvába kerül, Fehér gárda című első regényéből készült színdarabja nagy sikert arat. Az irodalomra nehezedő egyre nagyobb nyomás, a cenzúra azonban hamar sarokba szorítja az írót, aki egy időben meglehetős anyagi gondokkal közd, darabjait nem mutatják be, írásait nem publikálják.
Kilátástalan helyzetét egyenesen Sztálinnak panaszolja el, kezdetben álnéven írt leveleket küldözget a diktátornak, majd nyíltan panaszkodik neki az íróméltóságán esett csorbákról, bevallva, hogy „nem barátja ugyan a rendszernek\", de megérdemli, hogy megélhessen az írásaiból. Sztálin e levele után felhívja telefonon, és megkérdi, mit szeretne – a beszélgetés révén kerül segédrendezőként a híres moszkvai Művész Színházba, ahol egy előadásban színészként is sikerrel mutatkozik be. Fő művén, A Mester és Margaritán halálos ágyán is dolgozott.
A könyvhét keretében többek között Dimény H. Árpád első verseskötetét, a Méhes György-debütdíjjal jutalmazott Apatológiát is bemutatták a kolozsvári közönségnek. A cím – az apa és a patológia szavak összevonása – az apa halálával járó trauma feldolgozására utal, a kötet három ciklusából a középső, ezeket a „sötét tónusú\" verseket foglalja magában.
A könyv első ciklusa párkapcsolati lírát, míg az utolsó szerepverseket tartalmaz: apja anyjához címzett elképzelt leveleit. Az 1977-es születésű költő viszonylag kései debütálása részben annak köszönhető, hogy annak idején nem jutott be az egyetemre, így nem tudott részt venni a „pezsgő kolozsvári előretolt helyőrséges\" irodalmi életben, másrészt napilapos újságíróként és három gyerekes családapaként sokáig nem jutott ideje versírásra. Mostanra azonban sikerült időt szakítani rá, hiszen az első kötet után már javában készül a második is.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!