A pacal mint lehetséges regényhős – Cserna-Szabó András író Kolozsváron

Cserna-Szabó András •  Fotó: KMN

Cserna-Szabó András

Fotó: KMN

A gasztronómia és kultúra viszonyáról, a pacal történetéről, „pokolra szállásáról”, valamint Rózsa Sándorról szóló, Sömmi. című regényéről is beszélt Cserna-Szabó András magyaror­szági (gasztro)író a kincses városban, ahol Kolozsvári Magyar Napok gazdag kulturális program­kavalkádjának egyik előadója volt a múlt héten.

Kiss Judit

2017. augusztus 26., 11:492017. augusztus 26., 11:49

2017. augusztus 26., 11:532017. augusztus 26., 11:53

A pacal kultúrtörténetéről szól Cserna-Szabó András magyarországi író legújabb könyve, aki a Kolozsvári Magyar Napok vendége volt a múlt héten. László Noémi, a meghívott beszélgetőtársa úgy fogalmazott, Cserna-Szabót nemcsak az egyik legnagyobb kortárs magyar novellistaként tartják számon, de gasztroíróként is.

„Elmében a gyomor vagy gyomorban az elme?” – tette fel a kérdést László Noémi, amire az író úgy válaszolt,

a „gasztroíró” beskatulyázáson nem lehet csodálkozni egy olyan kultúrában, mint a magyar,

amely tulajdonképpen nem tekinti részének a gasztronómiát – ellentétben mondjuk a franciával, ahol Alexandre Dumas már az 1860-as években megírta főművét, a nagy konyhaszótárt. Amint Cserna-Szabó kifejtette, íróként nem zavarja, hogy előbb-utóbb mindenkit beraknak egy fiókba, például Krúdy volt a „levesíró” vagy József Attila a „proletárköltő”, de természetesen ezen a skatulyán jóval túlnő az életművük.

„Beles nemzet vagyunk”

„Beles nemzet vagyunk, ivós, zabálós, ugyanakkor úgy tartjuk, hogy a gasztronómia ne folyjon bele a kultúrába. Ömlenek az internetről az ételreceptek, de kevesen kutatják a gasztronómia kultúráját, történelmét” – fejtette ki a meghívott. 77 magyar pacal című, legújabb, szeptemberben Budapesten bemutatandó könyvében a marhagyomorból készült ételek történetét írta meg a 16. századtól napjainkig, a kötet többek közt az irodalom és pacal kapcsolatát is körüljárja.

Amiként a cseh próza elválaszthatatlan a sörtől – a Švejkben vagy Bohumil Hrabal írásaiban oldalanként egy hordó sör szerepel –, addig a magyar irodalom „szügyig jár a szagban”

– mondta Cserna-Szabó. Bár létezett a szándék, hogy az ételkultúra is beszivárogjon az irodalomba, és egyfajta gasztrotörténelem felfedezhető Mikszáth, Tömörkény, Krúdy vagy Jókai írásaiban, nálunk nincsen igazi hagyománya annak, hogy a gasztronómiát beemeljük a kultúrába.

„Pedig a gasztronómiai leírás nagyon fontos a prózában, le lehet írni vele egy főhőst, sőt például Hajnóczy Péter Finomfőzelék feltéttel című novellájában az egész Kádár-rendszer jellemzése benne van” – vélekedett Cserna-Szabó.

A gasztronómiát az irodalomban egyféleképpen meghonosító Krúdyról azt mondta,

a Szindbád írójánál magasabb szinten senki nem képviselte a gasztrovonalat a magyar irodalomban,

ahogy Márai fogalmazott, prózája „mustízű hegedűszó”. A Szindbádot filmre álmodó Huszárik Zoltán ikonikus alkotása pedig hangsúlyosan felerősítette ezt a gasztrovonalat, felejthetetlenné tette a velős csont, húsleves élvezetét, a kisvendéglők világát.

Az elfelejtett és imádott pacal

A 77 magyar pacal című könyvről elmondta, az első rész pacaltörténelem, a másodikban 77 recept szerepel a középkortól napjainkig, a harmadik pedig arról szól, miként jelenik meg a pacal az irodalomban. Arra, hogy miért éppen a pacalt választotta könyve „főhőséül”, az író úgy válaszolt, tulajdonképpen a lecsóról is írhatott volna, vagy a legrégebbi dokumentált magyar ételről, a kolozsvári káposztáról, de

a marhagyomor mint téma kínálta magát: olyan, mint egy regényhős, vagy gyűlölik, vagy imádják.

Mint kifejtette, míg egy 16. századi erdélyi szakácskönyvben még rengeteg pacalos recept található, a 19. században bekövetkezik pokolra szállása, lesüllyed a béresételek szintjére. Az első világháború időszakában válik népszerűvé újra, amikor elfogy a hús, 1918-tól kezdve pedig „elpörköltösödik”.

Az 1930-as években Jávor Pál színész kedvenc étele, sőt abban az időszakban Móricz is pacalt rendel a vendéglőben. A kultusz a Rákosi–Kádár-korszakban kezd tombolni, Kádár János kedvence a pacal, amely a plebejus imázs részévé válik. „A pacal valóban olyan, mint egy igazi regényhős: történetében benne van a fény, árnyék, bűn, bűnhődés, háború és béke” – fogalmazott az író.

Idézet
A 77 magyar pacal igazi, hamisítatlan, őseredeti beavató könyv, alcíme lehetne akár Bevezetés a pacalba vagy A pacal filozófiája, netán A pacalisták evangéliuma is, és egyik sem lenne túlzás.

Benne van minden, amit tudni akarsz a pacalról, de sosem merted megkérdezni” – olvasható a Magvető kiadó ismertetőjében.

Cserna-Szabó azt is elárulta, tervei szerint szeptemberben Kolozsváron is megismerhetik az érdeklődők a 77 magyar pacalt. Cserna-Szabó azt is elmesélte, 1998-ben írta első novelláskötetét, majd amikor nem sokkal később nagybátyja kártyán elnyerte a Magyar Konyha című folyóirat főszerkesztői posztját, őt, a pályakezdő írót hívta a gasztrofolyóiratot szerkeszetni, ahol aztán 2-3 évig dolgozott. A lapban kultúrtörténeti rovatot indítottak Friss irodalmi húsok címmel, pályatársai: Varró Dániel, Térey János, Grecsó Krisztián és számos fiatal szerző közölte itt írását.

Rózsa Sándor, az ördögi eastern főhőse

Bár ízig-vérig novellista egyik regényéről, a Sömmi. című, Rózsa Sándor alakját felidéző, 2015-ben megjelent műről is sok szó esett a beszélgetésen.

Idézet
Nagyon szentesinek, kicsit kolozsvárinak tartom magam, apám és nagyapám 1944-ben költözött ki a kincses városból Magyarországra.

Apám ö-ző nyelvjárásban beszél, én magam pedig, mivel ott nőttem fel, azt hiszem, értem és érzem a dél-alföldi néplelket, annak a vidéknek a lelkét, amelynek Rózsa Sándor is a sajátja. És úgy éreztem, bár rengeteget beszéltek róla, nincsen kellőképpen feldolgozva ennek a rejtélyes figurának a rendkívül érdekes életútja annak ellenére, hogy már háromszor akartak hollywoodi filmet készíteni az élettörténetéről” – mondta Cserna-Szabó.

Kifejtette, a híres betyár alakját egyrészt a balladák, a népköltészet örökíti meg, másrészt a szépirodalom (Krúdy, Móricz, Tömörkény Rózsa Sándor-verziói is a népköltészetből táplálkoznak) és a történetírás – például a betyárnak az 1848-as forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről.

„Bár a népköltészet, szobányi legenda, félszobányi irodalmi mű és a történelem is számon tarotta,

Idézet
senki nem volt igazán kíváncsi arra, hogy valójában ki volt Rózsa Sándor.

Alakjáról le kellett bontani azt is, amit a köztudat az ö-ző nyelvjárással kapcsolatosan rátett (az iróniát, a Hofi-paródiákat), kiegyensúlyozottan akartam megközelíteni a témát, ugyanakkor saját képemre formáltam a történetet. Ahogy valaki mondta, a vége felé, a horrorisztikus vérengzések leírásakor elszabadult a tarantinós énem” – mondta a meghívott.

„Ördögi easternre számítson az olvasó, kegyetlen, de igaz szavakra. A Sömmi. patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nemcsak a szegénylegényekről hullik le a lepel, de magáról a történelemről is” – olvasható a kötet ismertetőjében.

Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, újságíró szerkesztő 1974-ben született Szentesen, többek közt a Puszibolt (2008), Mérgezett hajtűk – esszék (2009.), Ede a levesben (gasztrokrimik) – Fehér Bélával közösen (2011), Nagy macskajajkönyv – Darida Benedekkel közösen (2012), Szíved helyén épül már a Halálcsillag – regény (2013), Veszett paradicsom – novellák (2014) és a Sömmi. – kisromán (2015) című könyvek szerzője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten