A Maros megyei Magyarfülpös templomának 1642-es kazettáiból kevés maradt meg, rajz alapján rekonstruálták
Fotó: Hagyományok Háza
Ament Éva bútorfestő, a budapesti Hagyományok Háza oktatója arról számolt be, hogy két erdélyi templom régi kazettás mennyezetét rekonstruálták idén: a Kolozs megyei Magyarókerekén és a Maros megyei Magyarfülpös templomában végeztek munkálatokat tanítványaival együtt.
2023. január 02., 19:052023. január 02., 19:05
Két erdélyi istenháza régi mennyezetének rekonstrukciója készült el 2022-ben. A Kolozs megyei Magyarókerekén és a Maros megyei Magyarfülpös templomában folytattak munkálatokat, amelyekről Ament Éva bútorfestő, a budapesti Hagyományok Háza oktatója nyújtott tájékoztatást.
Ennek előzménye, hogy Válaszúton rendszeresen tanítok bútorfestőket, így már kialakult egy hozzáértő csapat, aminek tagjaival szinte »kampányszerűen« festünk meg egy-egy mennyezetet” – mondta el Ament Éva.
egy szponzor segítségével viszont két táborban – a békéscsabaiban és a válaszútiban – már a feladatra koncentrálhattak.
A Kolozs megyei Magyarókerekén található templom kazettáit alapos kutatás után festették újra
Fotó: Hagyományok Háza
„Természetesen némi kutatómunka és alapos előkészítés előzte meg a konkrét munkát. A végeredmény húsz ember keze munkáját dicséri, azonos nyelvet beszéltünk, hiszen mindegyikük a tanítványom volt. Az elkészült anyagot átszállítottuk Magyarókerekére, az utómunkák során még kiegészítő táblákat, szegélyléceket, takaróléceket készítettünk” – tette hozzá a bútorfestő. Azt is elmondta, hogy az ötvenöt kazettából álló mennyezetet december 4-én avatták fel, az ünnepséget Kató Béla református püspök is megtisztelte jelenlétével. A magyarfülpösi rekonstrukciót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kezdeményezte.
„Az 1642-ben épült mennyezetet festettük újra, hiszen az eredeti kazetták nagy része egy vihar következtében – a tetővel együtt – semmisült meg. Csupán öt eredeti kazetta állt rendelkezésünkre, ezeket több mint száz éve adták el a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, majd a Néprajzi Múzeumba kerültek” – ecsetelte Ament Éva. Azt is kifejtette, hogy jelenleg a darabok a sárospataki Rákóczi Múzeumban láthatók. E kiállított tárgyakat a Néprajzi Múzeum tizenegy másik kazettával egészítette ki, de ezek eredete nem igazolt.
„Munkánk során még egy 1896-os – egy kántortanító által készített – tusrajzra támaszkodhattunk. Az engedélyek beszerzése után látogattam el Sárospatakra, ahol már színkódokat is kikeverhettem. Visszafogott színeket regisztrálhattam, s munkánk során törekedtünk az eredeti árnyalatok visszaadására” – fejtette ki a bútorfestő.
„Még nem tudjuk, hogy ezek a kazetták mikor kerülnek helyükre, mivel az Árpád-kori templom kiemelt műemlék tetőzetét nem régen újították fel, s régészeti munkákat is folyamatosan végeztek az istenházában. A tiszteletes úr nagyon lelkesen támogatott minket, s a helyszínt is ő biztosította munkánkhoz” – fogalmazott a szakember. Azt mondta, különleges élményt jelentett számukra, hogy abban a faluban dolgozhattak, ahol a kazetták végleges helyükre kerülnek, s a gyülekezettel is találkozhattak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!