Sütő Andrásra, a politikus íróra, a közszereplőre emlékeztek szombaton Marosvásárhelyen. A Sütő András Baráti Egyesület délután megkoszorúzta a református temetőben a 88 éve, 1927. június 17-én született író síremlékét, majd este a Bernády-házban tartottak megemlékező rendezvényt.
2015. június 21., 19:312015. június 21., 19:31
Az érdeklődőket ezen az eseményen Demeter József, szászrégeni református lelkipásztor, a Sütő András Baráti Egyesület alapító tagja és jelenlegi elnöke köszöntötte, akit rokoni szálak is fűztek az íróhoz: édesanyja és Sütő András édesanyja testvérek voltak.
A megemlékezés filmvetítéssel kezdődött: Sütő András 1990. február 10-ei beszédét láthatta és hallhatta a közönség, amelyet a gyertyás-könyves tüntetésen mondott el, azon a rendezvényen, amelyen százezer marosvásárhelyi menetelt némán végig a városon az anyanyelvű oktatásért, a nemzeti kisebbségeket illető jogokért.
Aztán megrázó filmkockák követték egymást: véres arcú emberek, románok és magyarok, akik közül egyeseket a helyi pópa biztatott, hogy jöjjenek Marosvásárhelyre rendet rakni a magyarok között, míg mások bízva az igazságszolgáltatásban, vagy az adott szóban, áldozattá váltak. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ egykori alapító tagja emlékezett 1989 novemberére, amikor névnapján köszöntötte fel az írót, szekusok őrizték az író házát, és arra, hogy 1989 karácsonyán Sütő Andrást közfelkiáltással választották a frissen megalakult RMDSZ elnökévé.
A politikai szerepvállalás és a közéleti elkötelezettség nem választható szét Sütő András esetében, de közéleti szerepvállalását az írói munkásságától sem lehet különválasztani. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke két, Sütőhöz hasonló személyiséget is említett: Király Károlyt, aki egy sajátos életpályát futott be a pártfunkcionáriustól az ellenállóig, Domokos Gézát, aki a moszkvai egyetemtől jutott el a Kriterion Könyvkiadó működtetéséig, amely az erdélyi magyarság kulturális és identitásmegtartó intézménye volt évtizedekig.
Az Anyám könnyű álmot ígér című könyve szerinte mérföldköve volt az egész romániai magyar irodalomnak és közgondolkodásnak, az értelmiségi magatartásnak: „egy nemzedéknek az illúziókkal való leszámolása volt ez a könyv”. Áldozatot vállalni, lázadni, szembefordulni a hatalommal, vagy lemondani a határozott célokról – az volt akkor a kérdés, amit az értelmiségiek önmaguknak feltehettek. Aztán 1989. decemberében ugyanezekkel a dilemmákkal szembesültek, akik politikai szerepet vállaltak, vagy azok, akik hozzá akartak járulni a társadalmi változásokhoz.
„Sütő András nagyon radikális gondolkodó volt, aki nem fogadott el kompromisszumokat, ami a célokat illette” – mutatott rá Markó, mulasztásnak nevezve azt, hogy „félbehagytuk az alkotói pályának a kultuszát”, és itt Sütő mellett Székely Jánosra is utalt, aki ugyan közéleti szerepet nem vállalt, de „irodalmi köntösben küzdött az igazságért”, Kós Károlyra, aki Trianon után hazatért Erdélybe, és nem Budapestet választotta, valamint Bánffy Miklósra, aki 1926-ban tért haza Erdélybe.
A megemlékezés végén Lázok János, a Sütő András-monográfia készítője vehette át a Sütő András Baráti Egyesület díját: egy Hunyadi László által készített bronzplakettet az író portréjával. Az ünnepi hangulathoz hozzájárult Zágoni Előd gordonkaművész is, aki Bach-tételeket játszott.
A megemlékezés vasárnap Sütő András szülőfalujában, Pusztakamaráson folytatódott ünnepi istentisztelettel, a szülői ház meglátogatásával, valamint az író szülei sírjának meglátogatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!