2011. november 03., 09:382011. november 03., 09:38
Tóth Tünde mindkét szempontnak maximálisan tudatában volt, amikor a rendezést felvállalta, csakúgy, mint az előadásban fellépő bábszínészek. A hatás nem maradt el, nemcsak a rendező munkatársaként szereplő Dimény Levente munkáját dicsérő, jól kidolgozott, nem ritkán már-már veszélyes mozgásszínházi elemeknek köszönhetően, hanem mindenekelőtt annak a következetesen végigvitt rendezői elképzelésnek, hogy a kézjátéké legyen a főszerep.
Helyesbítenem kell, hisz nem egyszerűen főszereplővé lépett elő a kéz: a szem és arcjáték helyett a lélek tükre lett. Nagyon szuggesztív és plasztikus volt az Albert Alpár tervezte díszletelemek mögött mondott, szöveget illusztráló-aláhúzó ujjtánc, s miközben élvezettel követtem a látványt arra gondoltam, milyen didaktikai telitalálat Tóth Tündének ez az ötlete – a célközönség ugyanis szinte észrevétlenül jut pluszinformációkhoz, így jobban átlátva az egész darab vonalvezetését.
Különösen tetszett a nagy szerelmi jelenet ízléses, visszafogott, a klasszikus balett finoman cizellált mozdulataira emlékeztető „kézpárosa”, a szavak nélkül is mindent elmondó erotikus pas des deux. (Ugyanezt viszont semmiképp sem mondhatom el a darab elején unásig ismételgetett orra eséssel, hanyatt bukással fűszerezett harsánykodásról, amit egyszerűen öncélú időhúzásnak éreztem.) A már említett meglepően jó mozgáskultúra mellett föltétlenül ki szeretném emelni az érthető, szabatos szövegmondást: mindenik szereplő úgy beszél, ahogy színpadon beszélni „illik”, szerencsére mellőzve a manapság nálunk is egyre divatosabbá váló, szóvégeket felrántó nyafogást.
Ennyi dicséret után viszont semmiképpen sem hallgathatom el az amúgy élményszerű előadás számomra legnagyobb hiányosságát: elsikkadt annak az akár többször is megismételhető alapmotívumnak a hangsúlyozása, hogy a két család tulajdonképpen már azt sem tudja, valamikori őseik miért is kaptak hajba, miért kezdtek gyűlölködni. Mindez elsősorban nem az erőltetett aktualizálás végett lenne szükséges, bár az sem mellékes, hisz magunk körül is éppen elégszer látunk értelmetlen ellenségeskedést. De ha nincs eléggé megmagyarázva, akkor a tíz év körüli gyermek nem fogja megérteni, hogy mi is itt a gond, miért nem lehet ez a két fiatal boldog egymással.
És hiányoltam a darabot lezáró megbékélésnek is mondható megállapítást, miszerint az esztelen-oktalan harag miért csak emberáldozatokkal oldható meg? De ezek a hiányosságok feltehetően a következő előadások során kiküszöbölhetők, a csapat még jobban összeérik – némi biztatásnak is szánt túlzással élve: ékszerré csiszolódik a nyersgyémánt.
Rómeó és Júlia – Nagyváradi Szigligeti Szinház Lilliput Társulata, 2011. Szerző: William Shakespeare. Rendező: Tóth Tünde. Szereplők: Hanyecz Debelka Róbert, Gnadig Kornélia, Szabó Barna, Lukács Sándor, Stéfán Bodor Mária, Daróczi István, Németi Emese, Lélek Sándor Tibor, Szentpéteri Lenke
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.