A tárlat részletes képet nyújtanak a rezervátum növény- és állatvilágáról, az itt található domborzati formákról
Fotó: Adi Stefanuti / Facebook
A Duna-delta vadregényes tájait, kulturális sokszínűségét mutatja be, és Európa egyik legnagyobb deltatorkolatában található természeti kincsek védelmét népszerűsíti a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub kiállítása. A február 4-ig látogatható tárlat anyagát Hágó Attila Nándor, a fotóklub elnöke, a nagykárolyi városi múzeum vezetője ismertette, aki a nagykárolyi kastély idei rendezvényeiről, a pandémia idején megszervezett eseményekről is beszélt a Krónikának.
2022. január 23., 10:472022. január 23., 10:47
A Duna-delta egyedi élővilága, az ott lakó emberek mindennapjai elevenednek meg fényképeken a nagykárolyi kastélyban szervezett kiállításon. A Szatmár megyei városban működő Vasile Vénig László Fotóklub idei első, Duna-delta című tárlatát a román fotóművészet napja alkalmából nyitották meg.
– mondta el a Krónikának Hágó Attila Nándor régész, a nagykárolyi városi múzeum vezetője, a fotóklub elnöke. Hozzátette, a kiállítás anyagát tavaly tavasszal fényképezték a fotóklub tagjai egy szervezett kirándulás keretében. Azért esett a választásuk a tavaszi időpontra, mert ebben az időszakban látható leginkább a delta gazdag madárvilága, ugyanakkor a fotózást nem zavarják a szúnyogok sem.
Fotó: Adi Stefanuti / Facebook
A tárlaton Bikfalvi Zsolt, Dragoș Georgescu, Hágó Attila Nándor és Szeremi Júlia alkotásai kalauzolják el az érdeklődőket a delta világában. A fotók felidézik szinte az egész kirándulás útvonalát.
„Tulceáról indultunk motorcsónakkal a Sulina egyik mellékágán található Mila 23 településre. Ez a falu, ahogy a neve mutatja a Duna-delta nagyjából középső részén, a szárazföldtől körülbelül 23 tengeri mérföldre található, és nagyrészt lipovánok (a Duna-deltában letelepedett orosz kisebbség – szerk. megj.) lakják. Innen indultak a szervezett kirándulások. Szinte egész nap a csónakban ültünk, és fotóztunk” – osztotta meg élményeiket a fotóklub elnöke.
Ezenkívül megtekintették a sulinai temetőt is, ahol keresztény, iszlám és zsidó síremlékek találhatóak, de meglátogatták a Chilia-ág egyik szigetén található ortodox kolostort is. A február 4-ig látogatható tárlat nemcsak azok számára érdekes, akik a delta vadregényes tájait szeretnék felfedezni, vagy az itt élő emberek kultúráját megismerni, hanem a diákok is kiegészíthetik földrajz- és biológiatudásukat, mivel a kiállított fotók részletes képet nyújtanak a rezervátum növény- és állatvilágáról, az itt található domborzati formákról – jegyezte meg Hágó Attila Nándor.
Fotó: Adi Stefanuti / Facebook
A közeljövőben a Vasile Vénig László Fotóklub több rendezvényére is várja az érdeklődőket: februárban a Magyar Fotóművészek Világszövetségének vándorkiállítása érkezik a Szatmár megyei városba, ezenkívül egy szilágysági fotótábor alkotásaiból is válogatnak egy tárlatravalót.
– mesélt terveikről a fotóklub elnöke.
Hozzátette, a koronavírus-járvány rányomta a bélyegét a kulturális eseményekre Nagykárolyban is, ennek ellenére nagy népszerűségnek örvendtek a rendezvényeik, körülbelül 12 ezren látogattak el a más intézményekkel együttműködve megrendezett képzőművészeti, fotó- és néprajzi tárlatokra, koncertekre, könyvbemutatókra, különböző témákban tartott kerekasztal-beszélgetésekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!