Az előadásban az alvilági hétköznapokba süllyedt szereplők életképei villantak fel
Fotó: Facebook/Mihai Păcurar
Újszerű, kísérleti darabot vitt színre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a premiert szerdán este láthatta a közönség. Egy szerb film színpadi adaptációja alapján készült a Szerelem és más bűntények című produkció, amely az alvilági élet nyomasztó hangulatát idézi meg, a nézőnek szegezve a kérdést: menekülhet-e az ember a saját sorsa elől.
2022. március 10., 21:542022. március 10., 21:54
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház ezúttal kísérleti jellegű, újszerű előadást mutatott be szerdán este. A produkció a választott szöveg és a formanyelv tekintetében is egyedinek számít a társulat történetében.
Az évad harmadik bemutatója a darab és a rendezővel való együttműködés szempontjából újdonságnak számít, a dramaturg és a társalkotók közösen találták ki az említett film forgatókönyvének színpadi változatát. A darab a belgrádi alvilági élet hangulatát sűríti egyetlen nap történéseibe, amelynek fő mozgatórugója Anica, a nyomasztó hétköznapok fogságából szabadulni vágyó fiatal nő, aki elhatározásával felkavarja környezetének jól bejáratott, titkokkal és terhelt viszonyokkal tűzdelt mindennapjait.
A történet színpadra állítását Theodor-Cristian Popescu rendező olyan különleges megoldásokkal oldotta meg, amelyek a színház és a film közt húzódó, vékony határmezsgyére helyezik az előadást.
– erős atmoszférateremtő jellegével ez utóbbi az előadás egyik meghatározó elemévé válik. Mihai Păcurar díszlettervező alapvetően statikus teret álmodott az előadásnak, amelyet a színészi játék és a háttérben zajló vetítés kelt életre.
A kifeszített vásznon pergő képkockák az valós időben rögzített felvételekből álltak össze
Fotó: Facebook/Theodor-Cristian Popescu
Az élő játékkal párhuzamosan, a háttérben kifeszített vásznon különböző képkockák pörögnek, amelyeket legtöbbször a szereplők rögzítenek valós időben telefonjaikkal, felhasználva a színpadon található díszletelemeket. Amellett, hogy visszaadja a filmre jellemző hangulatteremtő hatást – életszerűséget kölcsönözve a darabnak –, a vetítés valamelyest el is távolítja a nézőt a történésektől, hiszen a szeme előtt áll össze a színészek által rögzített installáció.
A színészek nagyrészt egyes szám harmadik személyben narrálják saját cselekvéseiket, valamelyest visszaszorítva a szereplők közti párbeszédet és a konkrét interakciót. Az általuk használt elbeszélői forma egyrészt a több szálon futó történetet teszi filmesebbé – a néző fantáziájára bízva az egyes mozzanatok megjelenítését –, másrészt egyfajta elidegenítő hatást kölcsönöz a darabnak, amelyben valamennyi figura az egymással párhuzamos, személyes életének magányos szereplőjeként jelenik meg.
A rendezői megoldásoknak köszönhetően a felszínes élettörténetek mögött húzódó, belső mozgatórugókba is bepillantást nyerhetünk.
Milutinnak (Pálffy Tibor), a nagyvárosi maffiavezérnek gengszterhez illő keménysége mögött egy-egy pillanatra felsejlik a szeretni vágyó, törékeny ember és a gondoskodó apa. Lánya, a szuicid hajlamú, tizenhat éves Ivana (Bocsárdi Panna/Kurkó Karolina) a történet néma szereplője, akinek állandó jelenléte épp a hallgatás által válik súlyossá. A maffiabanda-vezér legifjabb várományosának, Stanislavnak (Kónya-Ütő Bence) szintén felvillanni látszik érzékenysége az Anicával és az anyjával (Gajzágó Zsuza) való bensőségesebb viszonyában. Ott vannak többek közt a hentesbolt leharcolt eladónője, Nikolija (Vass Zsuzsanna), Tihomir nagybácsi (Erdei Gábor) és Marina (Szalma Hajnalka) néhány percre megjelenő figurái is, akinek gesztusaiban és megnyilvánulásaiban mind-mind egy tragikus élettörténet villan fel. Az előadás leglüktetőbb karaktere Anica (Korodi Janka), az alvilági lét fogságából kitörni vágyó fiatal nő, aki – elhatározva, hogy lezárja és hátrahagyja addigi életét – lendületbe hozza a történéseket, őszinte megnyilvánulásaival pedig felkavarja a többi szereplő mindennapjainak látszólag békés állóvizét.
Kifeszített mozdulatok és erős hangulatközvetítő képek tették filmszerűvé az előadást
Fotó: Tamási Áron Színház
A minimálisra csökkentett cselekvések, a tér változatlansága és a zene monotonitása azt az érzetet keltik a nézőben, mintha egy kifeszített tablót – vagy valóban egy filmet – szemlélne, amelynek a szereplői rövid időre megelevenedtek, hogy elmeséljék élettörténeteiket, majd visszatérnek a merev, „beállított képbe”, amely mellőzi bármilyen lényegi változás lehetőségét.
A bemutatón Stefan Arsenijevic filmrendező is jelen volt, aki az előadás végén elismerését fejezte ki a társulatnak a kísérleti előadásért.
Oidipusz történetét mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Andrei Șerban rendezésében pénteken és szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!