2009. november 06., 10:312009. november 06., 10:31
Művészettörténészként, galériatulajdonosként ritkán és csak nehezen engedhetjük meg magunknak azt a luxust, amit a muzsikusok örömzenének hívnak. Hogy kedvünkre, legkedvesebb képeinkből a magunk és persze mások örömére reprezentatív kiállítást válogassunk össze a legszebb magyar festményekből – írja Virág Judit és Törő István A 121 legszebb magyar festmény című album előszavában.
A kezdeményezés tényleg egyedülálló, hiszen számos ilyen jellegű album született már, de ez az első, amelyhez tárlat is kapcsolódik: a budapesti Virág Judit Galériában november 29-éig lehet megtekinteni a legszebb magyar festészeti alkotások jó részét. Többek között Munkácsy Mihály, Vajda Lajos, Lotz Ká-roly, Aba-Novák Miklós, Czóbel Béla, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál képei láthatók egy helyen.
„Három éve készülünk erre a kiállításra: tíz közgyűjtemény és harminc magángyűjtő képei láthatóak itt – mondta lapunknak Virág Judit, a galéria társtulajdonosa és a tárlat társszervezője. – Nem kis munka, de sokkal nagyobb feladat volt meghatározni, melyik is legyen az a 121 alkotás, amelyikből összeáll az album és a tárlat”.
Mint mondta, kiegyensúlyozottságra törekedtek a korszakok és a stílusok tekintetében, és szempont volt az is, hogy minden festő képviselve legyen, akit a nagyközönség elvár egy ilyen válogatásban. „Ettől függetlenül ez nagyon szubjektív válogatás, de vállaljuk, hogy egy kicsit szembemegyünk a kánonnal” – tette hozzá Virág Judit.
A galéria 12 éve működik, a legfőbb bevételi forrást az évi három aukció jelenti, a köztes időszakban pedig kiállításokat szerveznek itt. Az idők során felgyülemlett kapcsolati tőkére is szükség volt ahhoz, hogy a gyűjtők és múzeumok megbízzanak bennük. „Nehéz volt összeegyeztetni, hogy melyik múzeum éppen mit tud levenni a falról, hiszen itt olyan festmények is vannak, amelyek állandó kiállításokon szerepelnek.
Egy Bernáth Aurél- képet például csak úgy tudtunk elhozni, hogy addig egy másik Bernáth-alkotást adtunk kölcsön. De megtörtént az is, hogy egy amerikai gyűjtő a saját költségén utaztatta idáig az egyik festményt” – mesélt a szervezésről Virág Judit. A tárlaton nem látható valamennyi, az albumban szereplő alkotás: néhány festmény éppen külföldi kiállításon szerepel, emellett vannak olyanok is, amelyek nem szállíthatók – például Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrusa, amelyik 2,5 méter magas.
A látogatók ingyen tekinthetik meg a kiállítást, pedig a belépéskor mindjárt egy másik híres Csontváry-alkotás, az Önarckép fogadja őket, amelyet a Magyar Nemzeti Galériában csak belépő ellenében láthatnak. A szervezők önerőből finanszírozzák az amúgy költséges projektet. A képek bérleti díja és biztosítási költsége mellett az őrzésük is sokba kerül: a helyszínen három őr tartózkodik folyamatosan, egy további biztonsági őr pedig a galéria előtt egy autóból tartja szemmel az épületet, éjjel-nappal.
„A szakmában eltöltött ennyi év után szerettünk volna létrehozni valami olyat, ami pontosan azt tükrözi, amit mi a festészetről gondolunk, érzünk – mondta Virág Judit. – Annyi mindent kaptunk az elmúlt években a múzeumoktól, a gyűjtőktől, az emberektől, hogy vissza is akartunk adni belőle valamit. Ami sikerült is, hiszen nagyon sokan látogatnak minket.”
A tárlat mellett az album is kuriózumszámba megy, hiszen mindegyik festményről egy-egy ismert személyiség osztja meg a gondolatait az olvasóval: a legtöbbjük valamilyen művészeti ágat képvisel, de ott van köztük Kemény Dénes, a vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is.
Szerző: Kiss Csaba, Budapest
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok