Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A becsült amerikai és orosz adatokhoz képest meglepően alacsony emberveszteségről számolt be vasárnapi sajtóértekezletén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt állította, hogy eddig 31 ezer ukrán katona esett el a háborúban.
2024. február 25., 19:582024. február 25., 19:58
2024. február 25., 23:402024. február 25., 23:40
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi sajtóértekezleten, Kijevben arról beszélt, hogy hamis találgatások láttak napvilágot az elesett ukrán katonák számáról. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij azt állította, hogy összesen 31 ezer ukrán katona halt meg az Oroszország által két évvel ezelőtt indított ukrajnai háborúban.
– fogalmazott az elnök az áldozatok számát firtató újságírói kérdésekre válaszolva. Amikor a külföldi újságírók azzal szembesítették, hogy az orosz és az amerikai hivatalosságok száz- és háromszázezerre becsülik az elesett ukrán katonák számát, az ukrán elnök határozottan visszautasította a feltételezést. Annyit mondott, hogy ez hülyeség.
Ezzel szemben
A sebesült ukrán katonák számát az ukrán elnök nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, arra hivatkozva, hogy ez fontos információ lehet az orosz katonaság számára. „Arról is tudunk, hogy több tízezer ukrán halt meg az Oroszország által megszállt területeken” – fűzte hozzá. Kijev legutóbb 2022 decemberében tett közzé hivatalos adatokat katonai emberveszteségéről, akkor az elnöki hivatal 13 ezer elesett ukrán katonáról számolt be. A moszkvai vezetés eddig nem hozta nyilvánosságra katonai veszteségeit az ukrajnai frontokon.
Az elnök kifejezte: nem hiszi, hogy Putyinnal a tárgyalások békét hozhatnának, de úgy gondolja, hogy az orosz elnök elismeri majd tévedését és vereségét. „A kérdés jogi és politikai síkon van. Kínálunk egy olyan platformot, amelyen Putyin egyetérthet abban, hogy elvesztette ezt a háborút, és hogy ez hiba volt, számunkra és az egész demokratikus világ számára pedig tragédia, ezért ebben a kérdésben igazságot kell szolgáltatni” – fogalmazott. Kijelentette: biztos abban, hogy Ukrajna nem veszíti el ezt a háborút, szerinte ugyanis nincs más választásuk, mint győzni, különben az ország megszűnik létezni. Hangsúlyozta egyúttal: az, hogy mennyire lesz nehéz a győzelem és hány áldozatot követel, az nagyban múlik a nyugati országokon.
Hozzátette: a nyugati partnerekkel folytatott közelmúltbeli tárgyalások után derűlátó a tekintetben, hogy hamarosan kap Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket, köztük taktikai rakétarendszereket partnereitől. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna az Egyesült Államok segítsége nélkül nem képes megerősíteni légvédelmét. Megismételte, hogy országának szüksége van Patriot amerikai légvédelmi rendszerre.
Az ukrajnai háború Európának nemcsak a területét pusztítja, hanem globális félelem- és gyűlölethullámot teremtett – mondta Ferenc pápa az ukrajnai háború második évfordulójára emlékezve vasárnap.
Zelenszkij közölte, hogy az ukrán hadsereg akkor tudja kiszorítani az ország területéről az orosz erőket, ha nagyjából ugyanannyi fegyvere lesz. Példaként említette, hogy az idei év elején még 12-szer több tüzérségi rendszere volt az orosz hadseregnek, mint Ukrajnának, ez mostanra csökkent, de még így is az ukrán tüzérségi fegyverek több mint hatszorosával rendelkeznek. Szavai szerint amíg az ukrán ellentámadásokkal nem sikerül ezt az arányt legalább a másfélszeresére leszorítani, addig az ukrán erők „egy helyben állnak, vagy 50-100 métereket veszítenek el”.
Zelenszkij leszögezte, hogy Kijev nem folytat tárgyalásokat partnereivel arról, hogy bevessék haderejüket Ukrajna területén. Ukrajna NATO-csatlakozása szerinte alapvetően két országtól, az Egyesült Államoktól és Németországtól függ. Az elnök arra a kérdésre, felvenné-e a telefont, ha Putyin felhívná őt, azt válaszolta: „nem fog felhívni”. Szerinte az orosz elnök nem akarja befejezni a háborút, legalábbis most még nem. Szavai szerint „a pénz Putyin gyenge pontja”, ezért azzal, ha Ukrajnának átadják a külföldön befagyasztott orosz vagyonokat, meggyengülne Putyin pozíciója az őt támogató orosz üzleti körökben.
Zelenszkij kitért a lengyel gazdatüntetésekre is. Kijelentette, hogy Ukrajna célja a lengyel határon az akadályok elhárítása, de ha ez nem sikerül, akkor a kijevi vezetés megvédi az ukrán kereskedelmet. Véleménye szerint Lengyelországban „belső harc folyik”, és igazságtalannak nevezte, hogy Ukrajnát használják fel nyomásgyakorlásként az európai intézményekre. Egyúttal kijelentette, bízik abban, hogy az ukrán és a lengyel miniszterelnök megoldást talál erre a helyzetre. „Elnökként nyíltan kijelentem, hogy nagyon fontos számunkra a szövetség fenntartása Lengyelországgal. Ha pedig még sem születik megoldás, akkor megvédjük magunk a vállalkozásainkat” – fogalmazott az ukrán államfő.
A bukaresti vezetők és állami intézmények Románia feltétel nélküli, további támogatásáról biztosították Ukrajnát a háború kitörésének második évfordulóján. A magyar kormány béketárgyalásokat szorgalmaz.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 15 óráig 492 940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
szóljon hozzá!