Nem aggódik. Zelenszkij szerint Putyin túlságosan is szereti az életét ahhoz, hogy atomfegyvert vessen be
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox Newsnak adott interjújában szkeptikusan nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatos nukleáris fenyegetéseiről, mondván, hogy Putyin „szereti az életét”, és ezért valószínűleg fél a nukleáris fegyverek bevetésétől.
2024. szeptember 30., 09:332024. szeptember 30., 09:33
„Senki sem tudja, mi jár a fejében” – mondta Zelenszkij az interjúban, amelyet az elnök hivatalos Youtube-csatornáján tettek közzé szeptember 29-én. „Bármikor, bármelyik ország ellen bevethetne nukleáris fegyvereket – vagy nem. (De) nem hiszem, hogy megtenné” – tette hozzá.
A teljes körű invázió megindítása óta Oroszország többször fenyegetőzött nukleáris arzenáljával, hogy elrettentse a nyugatiakat az Ukrajnának nyújtott katonai támogatástól.
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz állami televízióban vasárnap.
„(A hadsereg) szorosan figyelemmel kíséri, hogy milyen fegyvereket használnak és hogyan. Ők azok, akik rögzítik a kollektív Nyugat országainak közvetlen részvételét az ukrajnai (háborúban), és nem fog lankadni a figyelmük” – mondta Peszkov.
Peszkov a továbbiakban a NATO-tagállamokat hibáztatta azért, hogy segítették Ukrajnát az Oroszország elleni háborús erőfeszítésekben, azt állítva, hogy ez „szükségessé tette mind a nukleáris doktrína, mind az állami politika alapjainak kiigazítását a nukleáris elrettentés területén”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése előtt szombaton tartott beszédében azt mondta, hogy
Lavrov megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett Moszkva nukleáris doktrínájának felülvizsgálatára. Putyin bejelentette, hogy Oroszország a hagyományos rakétacsapásokra nukleáris fegyverekkel válaszolhat, és jelezte, hogy Moszkva összehangolt támadásként kezelne minden olyan támadást, amelyet egy nukleáris fegyverrel rendelkező ország támogat.
Közben a háború sem csitul:
– közölte az ukrán hadsereg a Reuters szerint.
A szemtanúk számos robbanást hallottak Kijevben, a légvédelmi rendszerek működésbe léptek, és látták, hogy tárgyakat találnak el a levegőben.
„Több ellenséges UAV (pilóta nélküli légi jármű) van a főváros felett és közelében” – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az ukrán légierő korábban azt közölte a Telegramon, hogy több orosz dróncsoport Kijev és Nyugat-Ukrajna felé tart. Azt is közölték, hogy több irányított bomba kilövését észlelték Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részeiről.
Moszkva szeptember folyamán több légicsapást mért Kijevre és Ukrajnára, amelyek az ország energetikai, katonai és közlekedési infrastruktúráját célozták.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!