Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápa azon kijelentéseit, amelyekben az ukránokat „a fehér zászló bátorságára” buzdította, és azt mondta, hogy Európa biztonságát jelenleg az Ukrajna zászlaja alatt harcoló csapatok garantálják.
2024. március 11., 08:592024. március 11., 08:59
A vasárnap esti reakció Ferenc pápa szombati kijelentésére született, miszerint az ukránok fontolják meg a tárgyalásokat Oroszországgal.
„Úgy gondolom, hogy az a legerősebb, aki megvizsgálja a helyzetet, aki gondol az emberekre, akiben megvan a fehér zászló bátorsága, hogy tárgyaljon” – mondta Ferenc pápa.
Zelenszkij vasárnap esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát.
„Az orosz gyilkosok és kínzók csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket” – mondta.
„Ez az, ami az egyház – az emberek mellett van, nem pedig két és fél ezer kilométerre valahol máshol, virtuálisan közvetítve olyasvalaki között, aki élni akar, és olyasvalaki között, aki el akar pusztítani” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is elutasította Ferenc pápa javaslatát,
Az ukrán elnök ezután köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek az általa felvállalt vezető szerepért és a támogatásért. Elmondta, hogy vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytattak, és megvitatták a közelgő ukrajnai találkozó napirendjét.
Macron az egyik leghangosabb nyugati támogatóként lépett fel Ukrajna mellett, és a tűzszüneti tárgyalások helyett az Oroszország feletti katonai győzelem szükségességét szorgalmazta. Zelenszkij és Macron február 16-án megállapodást írt alá a biztonsági együttműködésről, amelyben Macron ígéretet tett Ukrajna NATO- és EU-törekvéseinek támogatására.
„Igen, de nem mindet” – mondta. „Igen, vannak találatok. Sajnos vannak veszteségek is. Vannak veszteségek. De vannak megmentett emberek is” – tette hozzá.
Az orosz erők 2022 februárja óta több ezer Sahíd drónt vetettek be ukrán városok ellen.
Eközben
– jelentette vasárnap a La Stampa című olasz lap.
A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.
Crosetto az olasz parlamentben elmondta, hogy a 2023-as ukrán ellentámadás nem érte el a kívánt eredményt, és hangsúlyozta, hogy a katonai helyzet reális értékelésére van szükség.
„Ebből a szempontból... úgy tűnik, hogy a katonai támogatás mellett eljött az ideje a határozott diplomáciának, mert mindkét oldalról számos fontos jelzés érkezik” – mondta Crosetto.
Crosetto azt is hozzátette, hogy
Az ellen érvelt, hogy két év háború után fontolóra vegyék ezt a lehetőséget, kiemelve, hogy alternatívákat kell vizsgálni.
„Nemet mondunk a hadserő bevetésére Ukrajnában. Franciaországnak nem kellene a NATO nevében beszélnie” – mondta Crosetto a La Stampának.
Mint arról beszámoltunk, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy nem zárja ki a NATO-csapatok esetleges ukrajnai jelenlétét.
Miközben elismerte a nyugati országok erőfeszítéseit, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának, Crosetto arról is beszélt, hogy a termelés szintje még mindig elmarad Oroszország képességeitől. Azt is megjegyezte, hogy fontos átfogó támogatást nyújtani Kijevnek, miközben a diplomáciai csatornák erőteljesebb aktivizálása mellett érvelt annak érdekében, hogy Ukrajna visszanyerje szabadságát, területét és biztonságát.
Durva hangnemben utasította vissza Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Ferenc pápa egy interjúban kijelentette: Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljeskörű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!