Zelenszkij csalódott, amiért Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba

Viszont csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe.

„A NATO biztonságosabbá teszi Ukrajnát, Ukrajna pedig erősebbé a NATO-t” – hangoztatta. Egyben köszönetet mondott Litvániának, amiért a balti állam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvését.

„Ma egy döntésbe, partnerekbe és

egy olyan erős NATO-ba vetett hittel érkeztem ide, amely nem kételkedik, nem veszteget időt és dacol minden agresszorral”

– mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.

„Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?” – vetette fel az ukrán zászlókat lengető támogatóihoz intézett beszédében.

Nem sokkal korábban a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy

Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.

Jens Stoltenberg főtitkár a NATO-tagállamok vezetőivel tartott egyeztetést követően elmondta: a tárgyalásokon nem született konkrét menetrend Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

Stoltenberg ugyanakkor elmondta, a

mint ezek a feltételek teljesülnek, úgy Ukrajna felvétele „simábban” fog menni, mint más tagállamoké, a bürokratikus akadályok nagy része megszűnik.

A szövetségesek emellett – mint a főtitkár mondta – megállapodtak egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozásáról is, amely lehetővé tenné Kijev számára, hogy biztonsági válsághelyzetben összehívják a NATO döntéshozóit.

Zelenszkij a nap folyamán mikroblogján abszurdnak nevezte, hogy nincs ütemterv Ukrajna NATO-csatlakozására.

A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. A zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet.

„Ukrajna időt vásárol nekünk vérével, hogy felkészülhessünk és erős választ adhassunk Oroszországnak”

– jelentette ki Nauseda.

Közben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter és ügyvivő dán hivatali partnere, Troels Lund Poulsen a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter társaságában bejelentette: augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F–16-os harci repülőgépeken.

A tájékoztatás szerint egy kiképzőközpontot létesítenek Romániában is.

„Remélhetőleg már jövő év elejére látunk majd eredményeket” – emelte ki Poulsen.

A kiképzés azonban még nem jelenti azt, hogy Ukrajna valóban kap majd F–16-os gépeket, döntés ugyanis erről még nem született.

Reznyikov mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy a kiképzés nem vesz többet igénybe fél évnél.

„Meg kell védenünk polgári lakosságunkat, infrastruktúránkat, a nélkülözhetetlen létesítményeket, iskoláinkat és egyetemeinket. Ezért fontos számunkra, hogy ez a vadászrepülő-szövetség beinduljon” – hangsúlyozta az ukrán védelmi miniszter.

Hollandia és Dánia egy tizenegy országból álló szövetség élén állnak, amely elkötelezett ukrán pilóták kiképzése mellett. Az összefogás májusban jött létre a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek Japánban tartott csúcstalálkozóján.

Románia a múlt héten jelentette be, hogy be akar rendezni egy pilótaképző központot a NATO-partnerországok, valamint Ukrajna számára.

Litvánia, Lettország és Észtország eközben jelezte: korlátlan hozzáférést biztosítanak NATO-partnereiknek a légterükhöz a balti országok jobb védelme érdekében.

A három balti állam védelmi miniszterei kedden döntöttek erről, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó margóján.

A döntés értelmében a NATO-tagországok előzetes bejelentés nélkül használhatják a lett, litván, illeve észt légteret.

A három balti állam nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel, a NATO ezért 2004 óta biztosítja légterüket az észak-atlanti szövetséghez tartozó más államok harci repülőit és személyzetét állomásoztatva területükön.

Jelenleg a litván Siauliai, valamint az észtországi Amari támaszpontokról működnek ezek az egységek, jövőre pedig a lettországi Lielvardéból is ellenőrizni fogják a légteret.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden mindezt úgy kommentálta:

az európai vezetők nem látják be, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel.

Peszkov a NATO-csúcs fejleményeivel kapcsolatban újságírók előtt úgy vélekedett:

az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.

A Kreml szóvivője szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette: Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.

Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki Törökország döntése kapcsán, elmondta: Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Hozzátette: Oroszországnak és Törökországnak ugyan megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.

Peszkov elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása „hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve”.

Peszkov közölte továbbá, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcstalálkozón történteket, és egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.

Az orosz hadsereg egyébként szerdára virradóra is drónokkal támadta Kijevet, a légvédelem működésbe lépett. Károkról nem érkezett jelentés.

Az újabb támadás néhány órával előzte meg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a NATO vezetői közötti tanácskozást.