2009. július 06., 11:442009. július 06., 11:44
Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint hétfő reggelre \"ellenőrzés alá vonták a helyzetet\". Az éjjel még egyes jelentések szerint voltak kisebb összetűzések, több autó lángokban állt a Pekingtől több mint 3 ezer kilométerre nyugatra fekvő 2,3 milliós városban. Néhány városrészben leállították a forgalmat.
Alim Seytoff, egy washingtoni ujgur disszidensszervezet vezetője elektronikus levélben fényképeket küldött a hírügynökségeknek, amelyekről azt mondta, a vasárnapi zavargásokról készültek Urumcsiban. A felvételeken látni lehetett, hogy több száz civil összecsapott a rendőrséggel, sérült, vérző civil ruhás emberek fekszenek az utcán, továbbá felsorakozott rohamrendőröket pajzzsal, botokkal a kézben, miközben páncélozott járművek járőrőznek.
A hivatalos tájékoztatás szerint egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői - csaknem ezer ember - han kínaiaikra támadtak az utcán, autókat borítottak fel, és gyújtottak lángra, sok üzletet szétvertek. Egyes hírek szerint 40 embert őrizetbe vettek.
A kínai kormány disszidens ujgur csoportokat tett felelőssé a zavargásokért. \"A tények azt mutatják, hogy ezt a lázadást külföldről irányították, és onnan szították\" - mondta egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő az Új Kína hírügynökség jelentése szerint. Kijelentette, a békétlenséget az \"Ujgur Világkongresszus irányította a színfalak mögül\"; a szervezet vezetője egy Egyesült Államokban élő ujgur üzletasszony, bizonyos Rebíja Kadír, aki több évet töltött börtönben, mielőtt elmenekült Kínából.
Ujgur disszidensek szervezetei ugyanakkor határozottan tagadták Peking vádját, hogy szervezett összeesküvésről lett volna szó. Mint elmondták, a felgyülemlett düh vezetett zavargásokhoz; a muszlim ujgur kisebbség csalódott, amiért hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük a kormányzat és a többségi han népcsoporthoz tartozók részéről, arra panaszkodnak, hogy elnyomják őket.
Hszincsiang földgázban, ásványi anyagokban és termőterületekben gazdag vidék, de az ujgurok közül - akik a nyugat-kínai autonóm régió 20 milliós összlakosságának felét adják - sokan azt mondják, kevés gyümölcsét látják ennek a gazdagságnak. A tartomány székhelyén, Urumcsiban többségben vannak a han kínaiak. A városban a zavargásoktól függetlenül is számottevő a rendőri jelenlét.
Az ujgur egy nagyjából tízmilliós kisebbség Kínában. A muzulmán vallású, türk nyelvű népcsoport valamivel több mint nyolcmillió tagja él az Afganisztánnal és volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal szomszédos Hszincsiang-Ujgurban, amely egykor a híres selyemút része volt. A vidék stratégiai jelentőségű; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye.
Peking 1955-ben kebelezte be a mindössze 20 millió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos öt németországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített be oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori - 1930-tól 1949-ig autonóm - Kelet-Turkesztán elszakadásáért. Peking szerint 300 merényletért felelősek. A kínai vezetés ezért terroristacsoportnak nyilvánított négy ujgur szervezetet.
Emberi jogi szervezetek szerint Kína elnyomja a kisebbséget, tagjai kínzásnak, tömeges őrizetbe vételeknek vannak kitéve, sokakat közülük halálra ítéltek. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint több mint 3 ezer ujgurt tartóztattak le, és több mint 200-at kivégeztek a 90-es évek közepe óta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.