Keményebb fellépés? Washington újabb szankciókat vethet ki Oroszországra, ha Trump is jóváhagyja a döntést
Fotó: X / The White House
Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat, köztük banki és energetikai intézkedéseket, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére – közölte három amerikai tisztségviselő és egy, az ügyet jól ismerő forrás.
2025. május 03., 11:012025. május 03., 11:01
A Reuters beszámolója szerint a Washington által kiszemelt
– mondta egy kormányzati tisztségviselő, aki a többi forráshoz hasonlóan névtelenséget kért.
A tisztségviselő további részletekkel nem szolgált.
aki korábban méltatta Moszkva lépéseit, de ez átadta helyét a frusztrációnak, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a tűzszünetre és béketárgyalásokra vonatkozó felhívásait.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács „megpróbál összehangolni valamilyen, Oroszországgal szembeni súlyosabb büntetést hozó intézkedéseket” – mondta az ügyet ismerő forrás. „Ezt Trumpnak kell majd aláírnia” – tette hozzá.
„Ez teljes mértékben az ő döntése” – erősítette meg egy másik amerikai tisztségviselő.
„Az elnök a kezdetektől fogva világosan kifejezte elkötelezettségét a teljes és átfogó tűzszünet elérése mellett” – mondta James Hewitt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. „Nem kommentáljuk a folyamatban lévő tárgyalások részleteit” – tette hozzá.
Az amerikai szankciók többségét végrehajtó amerikai pénzügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésre.
Azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását, az Egyesült Államok és szövetségesei lépésről lépésre fokozták az országgal szembeni szankciókat.
Bár az intézkedések fájdalmasak voltak az orosz gazdaság számára, Moszkva megtalálta a módját, hogy kijátssza a szankciókat és folytassa a háború finanszírozását.
– mondta Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-megbízottja, aki Trump első hivatali ideje alatt az Egyesült Államok különleges képviselője volt az ukrajnai tárgyalások során.
„Ez a következő szakasza annak, hogy némi nyomást gyakoroljunk Oroszországra” – hangsúlyozta.
„Putyin eszkalálta a háborút” – folytatta. Trump „most összhangba hozta az Egyesült Államokat és Ukrajnát az azonnali és teljes tűzszünetet követelve, és Putyin most a kívülálló”.
Januári hivatalba lépése óta
többek között feloszlatta az igazságügyi minisztériumnak azt a munkacsoportját, amely a szankciók érvényesítésére és a Kremlhez közel álló oligarchák célba vételére alakult.
Emellett Moszkva-barát nyilatkozatokat is tett, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatva a konfliktus kirobbantásáért, és „diktátornak” nevezte az ukrán államfőt.
Eközben Steve Witkoff, Trump különmegbízottja olyan békestratégiát szorgalmaz amely négy ukrán régiót átengedne Moszkvának, és négyszer találkozott Putyinnal, legutóbb a múlt héten.
De három nappal e találkozó után
A Reuters márciusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok tervezetet készít arra, hogy enyhítse az Oroszországgal szembeni szankciókat, de Trump az elmúlt hetekben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Putyin húzza az időt az invázió befejezésével kapcsolatban, és múlt szombaton „nagyon termékeny” négyszemközti megbeszélést folytatott Zelenszkijjel a Vatikánban.
Másnap Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében közölte, hogy „erősen fontolgatja a nagyszabású banki szankciókat, szankciókat és vámokat Oroszországgal szemben”, amelyek a tűzszünet és a végleges békeszerződés megkötéséig fennmaradnának.
Volker elmondta, hogy
A másodlagos szankciók olyan szankciók, amelyekkel az egyik ország egy másik országot próbál megbüntetni egy harmadik országgal folytatott kereskedelemért azáltal, hogy megakadályozza a saját piacához való hozzáférést, ami az Egyesült Államok számára gazdaságának mérete miatt különösen hatékony eszköz.
Az amerikai külügyi szóvivő cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai békeközvetítéstől
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai béke megteremtése érdekében végzett közvetítő tevékenységtől, ugyanakkor jelezte, hogy ha nincs előrelépés, szerepvállalása megváltozhat a konfliktus lezárásában.
Tammy Bruce pénteken a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg az Egyesült Államok közvetítőként működik közre, de amennyiben nincs előrelépés a két fél között, akkor visszaléphet a mediátori szerepből.
Emlékeztetett arra, hogy Marco Rubio külügyminiszter ezen a héten is jelezte, napok kérdése, hogy kiderüljön a háborúban álló felek szándéka. A közelmúltbeli orosz lépések kapcsán Marco Rubio szavait idézve azt mondta, hogy Washington nem a szavak, hanem tettek alapján ítéli meg a helyzetet.
„Jelenleg a hozzáállásunk változatlan, ugyanakkor, ha nincs előrelépés, akkor változhat a részvállalásunk közvetítőként. De egyelőre még nem vagyunk ott, az erről szóló döntést pedig a külügyminiszter és az elnök hozza meg” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
Tammy Bruce azt is kijelentette: „ha most nem látunk előrehaladást, ami a felek – Ukrajna és Oroszország – kezében van, akkor szerepünk megváltozhat”.
A külügyi szóvivő megismételte az amerikai álláspontot, miszerint az orosz-ukrán háborút nem lehet győzelemmel lezárni, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sem lehetséges a 2014 előtti állapot visszaállítása. Aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra és arra, hogy a megoldás érdekében tárgyalásba bocsátkozzanak.
Tammy Bruce az interjú során megjegyezte, amennyiben az Egyesült Államok felhagyna a közvetítéssel, ez nem jelentené azt, hogy általánosságban feladná óhaját a tűzszünet iránt, és hogy amiben tud, segítsen a konfliktus megoldásában.
A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az egész világ felé kell fordítania a figyelmét, az amerikai külpolitikának rengeteg egyéb dolgot kell figyelembe vennie, és el kell kezdenie ezekkel a szempontokkal is foglalkoznia.
Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a Fox News-nak adott interjúban kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem fog egyhamar véget érni”. Mint mondta, az amerikai kormányzatnak megoldást kell találnia, miként segíthetné Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy „arany középutat találjanak” a több mint három éve tartó háború befejezéséhez. Vance hangsúlyozta, hogy csak a két háborús fél döntésén múlik, hogy megállapodjanak, és véget vessenek a konfliktusnak.
J.D. Vance megvédte Donald Trump háborúval kapcsolatos megközelítését is. Véleménye szerint érdemes megfontolni, hogy vajon megéri-e folytatni a harcokat néhány mérföldnyi területért.
Az amerikai elnök szintén ezen a héten vetette fel, hogy a béke érdekében lemondhatna Ukrajna a 2014-ben elvesztett Krím félszigetről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is jelezte, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem tudja elfogadni, hogy orosz fennhatóság alá kerüljön terület.
Ukrán támadás Szevasztopol ellen, az oroszok Harkivra csaptak le
Az ukrán fegyveres erők idei legnagyobb kombinált Szevasztopol ellen támadását hárította az orosz légvédelem és a haditengerészet – közölte Mihail Razvozsajev, a város kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.
A kormányzó szerint több mint ötven drónt lőttek le Szevasztopol közelében és több tengeri drónt a közeli vizeken. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint az éjszaka folyamán
a légvédelmi erők 121 ukrán drónt lőttek le orosz régiók légterében, ebből 89-et a Krím, további 23-at pedig a Fekete-tenger vizei felett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Közben Oroszország péntek késő este nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna második legnagyobb városára, Harkivra, amely során találat ért egy többszintes lakóépületet, tüzek keletkeztek, és 46 ember megsérült.
A város polgármestere, Ihor Terehov szerint a támadások négy központi kerület 12 különböző pontját érintették – számolt be a városvezető a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte a támadásokat, mondván, hogy az oroszok egy tucatnyi drónt indítottak, és ismét felszólított Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
„Nem voltak katonai célpontok, és nem is lehettek. Oroszország akkor támadja az otthonokat, amikor az ukránok éppen hazatérnek, amikor gyermekeiket fektetik le aludni” – írta Zelenszkij a Telegramon.
Terehov arról is beszámolt, hogy egy házat is találat ért a városban, amely mindössze 30 kilométerre van az ország északkeleti határától, és a sebesültek között egy 11 éves gyermek is van. A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov szerint a sérültek száma még emelkedhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A két legnagyobb hagyományos brit politikai erő, a kormányzó Munkáspárt és az ellenzéki Konzervatív Párt egyaránt jelentős veszteségeket szenvedett az angliai helyhatósági és időközi parlamenti választásokon.
Az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma pénteken bejelentette, hogy kizárja Romániát a vízummentességi programból (Visa Waiver), amelyhez Joe Biden elnöksége idején kapott felvételt az ország.
Romániában őrizetbe vették, majd kitoloncolták az országból a Russia Today (RT) nevű orosz televíziós csatorna egyik ír munkatársát – állítja a csatorna főszerkesztője.
Nem akarok feladni egyetlen célt sem, amit 2025-re kitűztünk, a parlamentben elfogadtuk Európa legnagyobb adócsökkentési programját – közölte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A szerda óta Izrael középső részén pusztító tüzeket nagyrészt sikerült eloltani – közölte az ország tűzoltó és mentőhatósága a BBC szerint.
Donald Trump eddigi nemzetbiztonsági tanácsadóját, Mike Waltzot jelölte az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveti pozíciójára, nem sokkal azt követően, hogy menesztette őt eredeti tisztségéből. Az elnök csütörtökön jelentette be döntését.
Bár Romániában vasárnap tartják a megismételt elnökválasztás első fordulóját, a külföldi szavazókörökben már pénteken is javában zajlik a szavazás.
Új nyugati hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a megszállt ukrán területek megtartása, valamint országa küszködő gazdaságának növelése felé tolta el közvetlen háborús céljait – jelentette csütörtökön a CNN az ügyet i
Legkevesebb hét ember életét vesztette a Herszon megyei Oleskit ért ukrán támadásban – közölte Vlagyimir Szaldo, a nagyobbrészt orosz ellenőrzés alá került régió kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!