Washington és London is orosz olajipari szereplőket sújtott szankciókkal

Washington

Büntetés. Washington és London is szankciókat vezetett be az orosz kőolajkitermelésben és – szállításban érintett cégek ellen

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is orosz olajipari szereplőket sújtott szankciókkal pénteken.

MTI

2025. január 11., 12:592025. január 11., 12:59

Washington szankciók széles körét vezette be az orosz energiaexport szereplőire a kőolajkereskedelmet érintően pénteken.

A Fehér Ház oldalán megjelent – Daleep Singh nemzetközi gazdaságért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes által jegyzett – közlemény szerint az eddigi legjelentősebb szankciós lépésekről van szó, amelyek érintik az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket világszerte.

A büntetőintézkedések 150 olyan tankerre is vonatkoznak, amelyek részt vesznek az orosz kitermelésű kőolaj szállításában.

Az amerikai pénzügyminisztérium ezen felül visszavon egy orosz bankokat és energiaszámlák kifizetését érintő kivételt a szankciók alól.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója egy sajtóbeszélgetésen pénteken elismerte, hogy a washingtoni kormányzat várakozásai szerint a bevezetett szankciók kis mértékben növelhetik az olajárakat, de ez nem lesz meghatározó.

Az illetékes kifejtette, hogy a jelentős hatású lépésre többek között lehetőséget ad az amerikai gazdaság stabilitása, valamint a világpiaci kőolajkínálat megfelelő szintje.

Hozzátette, hogy

jelenleg nem állnak fenn azok a korábbi aggodalmak, hogy az orosz kőolajra bevezetett széles körű szankciók nagy mértékű kárt okoznak a világgazdaságnak.

Elmondta, hogy a 2025-ös előrejelzések szerint a globális kőolajkitermelés meghaladja majd a keresletet.

A Fehér Ház által kiadott közlemény emellett úgy fogalmaz, hogy a „közelmúltig a globális energiapiacokon tapasztalható szűkös ellátás korlátozott bennünket, mert azt jelentette volna, hogy a világnak szánt orosz olajkivitel szűkítése növeli Putyin exportbevételeit, miközben megemelte volna az árakat az üzemanyagkutaknál”.

Az elnöki hivatal közleménye azzal zárul, hogy „erőfeszítéseink végső célja, hogy Ukrajna számára biztosítsuk azt a nyomásgyakorlási eszközt, amely szükséges egy igazságos és tartós béke eléréséhez a tárgyalóasztalnál a háború lezárása érdekében”.

Eközben a brit kormány a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz orosz olaj- és gázipari óriásvállalatok ellen vezetett be szankciókat.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta most először alkalmaz szankcióintézkedéseket közvetlenül a két orosz céggel szemben.

London az Egyesült Államokkal összehangoltan dolgozta ki az új szankciókat.

A brit külügyi tárca szerint a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz naponta összesen egymillió hordó nyersolajat termel, és ennek piaci értéke a jelenlegi árfolyamon évente hozzávetőleg 23 milliárd dollár.

A két cég nyeresége az ukrajnai háború költségeihez is hozzájárul – hangsúlyozza ismertetésében a brit külügyminisztérium.

A tájékoztatás szerint a pénteken bejelentett szankciók célja e jövedelemforrás elapasztása. A nyersolajexportból származó jövedelem létfontosságú az orosz hadigazdaság számára; 2023-ban például az orosz költségvetés bevételeinek hozzávetőleg a negyede származott ebből a forrásból - áll a londoni külügyi tárca közleményében.

A minisztérium szerint a két orosz óriáscég elleni szankciók várhatóan jelentős mértékben korlátozzák Oroszország képességét arra, hogy bevételekhez jusson az energiahordozók értékesítéséből.

A londoni külügyi tárca szerint Nagy-Britannia folytatja az orosz „árnyékflotta” – vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók - mozgását akadályozó fellépését is.

London eddig 93 ilyen hajó ellen foganatosított szankcióintézkedéseket, és csak a múlt hónapban egyszerre húsz hajó esetében rendelt el korlátozásokat. Ezek a hajók tavaly 4 millió hordó orosz olajat szállítottak – áll a külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában.

A Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen bejelentett szankciólépések között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 16., vasárnap

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik

Ferenc pápának szigorú pihenést írtak elő az orvosok a mielőbbi gyógyulás érdekében, ezért hagyományos vasárnapi beszédét sem tarthatta meg – közölte a Vatikán. Ferenc pápát légúti fertőzéssel kezelik.

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik
2025. február 16., vasárnap

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov.

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek
2025. február 16., vasárnap

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett

Egy 14 éves fiú meghalt, öten pedig megsérültek egy késeléses támadásban az ausztriai Villach városában. A hatóságok szerint a 23 éves elkövetőt iszlamista nézetek motiválták.

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett
2025. február 16., vasárnap

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról

Orbán Viktor miniszterelnök Dubajból hazafelé tartva adott exkluzív interjút Szalai Zoltánnak, a Mandiner főszerkesztőjének. Orbán Viktor magyar kormányfő a világpolitikáról, Európa szerepéről és Magyarország külpolitikai stratégiájáról beszélt.

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról
2025. február 16., vasárnap

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők

Az európai vezetők jövő héten Párizsban tanácskoznak az ukrajnai háborúról, miután felmerült, hogy Donald Trump külön béketárgyalásokat folytatna Oroszországgal.

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők
2025. február 16., vasárnap

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte szombaton az orosz diplomáciai tárca. Egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítéséről is.

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját
2025. február 15., szombat

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki
2025. február 15., szombat

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász

Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász
2025. február 15., szombat

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik meghatározó pillanata volt, amikor Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye szenvedélyes beszédet mondott.

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni
2025. február 15., szombat

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték

Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Gemelli-klinikára ment kivizsgálásra, hörghurutjának kezelésére – közölte a szentszéki sajtóközpont.

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték