Büntetés. Washington és London is szankciókat vezetett be az orosz kőolajkitermelésben és – szállításban érintett cégek ellen
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is orosz olajipari szereplőket sújtott szankciókkal pénteken.
2025. január 11., 12:592025. január 11., 12:59
Washington szankciók széles körét vezette be az orosz energiaexport szereplőire a kőolajkereskedelmet érintően pénteken.
A Fehér Ház oldalán megjelent – Daleep Singh nemzetközi gazdaságért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes által jegyzett – közlemény szerint az eddigi legjelentősebb szankciós lépésekről van szó, amelyek érintik az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket világszerte.
Az amerikai pénzügyminisztérium ezen felül visszavon egy orosz bankokat és energiaszámlák kifizetését érintő kivételt a szankciók alól.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója egy sajtóbeszélgetésen pénteken elismerte, hogy a washingtoni kormányzat várakozásai szerint a bevezetett szankciók kis mértékben növelhetik az olajárakat, de ez nem lesz meghatározó.
Az illetékes kifejtette, hogy a jelentős hatású lépésre többek között lehetőséget ad az amerikai gazdaság stabilitása, valamint a világpiaci kőolajkínálat megfelelő szintje.
Hozzátette, hogy
Elmondta, hogy a 2025-ös előrejelzések szerint a globális kőolajkitermelés meghaladja majd a keresletet.
A Fehér Ház által kiadott közlemény emellett úgy fogalmaz, hogy a „közelmúltig a globális energiapiacokon tapasztalható szűkös ellátás korlátozott bennünket, mert azt jelentette volna, hogy a világnak szánt orosz olajkivitel szűkítése növeli Putyin exportbevételeit, miközben megemelte volna az árakat az üzemanyagkutaknál”.
Eközben a brit kormány a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz orosz olaj- és gázipari óriásvállalatok ellen vezetett be szankciókat.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta most először alkalmaz szankcióintézkedéseket közvetlenül a két orosz céggel szemben.
London az Egyesült Államokkal összehangoltan dolgozta ki az új szankciókat.
A két cég nyeresége az ukrajnai háború költségeihez is hozzájárul – hangsúlyozza ismertetésében a brit külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint a pénteken bejelentett szankciók célja e jövedelemforrás elapasztása. A nyersolajexportból származó jövedelem létfontosságú az orosz hadigazdaság számára; 2023-ban például az orosz költségvetés bevételeinek hozzávetőleg a negyede származott ebből a forrásból - áll a londoni külügyi tárca közleményében.
A londoni külügyi tárca szerint Nagy-Britannia folytatja az orosz „árnyékflotta” – vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók - mozgását akadályozó fellépését is.
London eddig 93 ilyen hajó ellen foganatosított szankcióintézkedéseket, és csak a múlt hónapban egyszerre húsz hajó esetében rendelt el korlátozásokat. Ezek a hajók tavaly 4 millió hordó orosz olajat szállítottak – áll a külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában.
A Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen bejelentett szankciólépések között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!