Kevesebbet adna. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok csökkenti Ukrajna katonai támogatását
Fotó: Pete Hegseth/Facebook
Az Egyesült Államok csökkenteni fogja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra szánt forrásokat a következő védelmi költségvetésében – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy keddi kongresszusi meghallgatáson.
2025. június 11., 11:002025. június 11., 11:00
„Csökkentésről van szó ebben a költségvetésben” – mondta Hegseth az amerikai képviselőház törvényhozóinak Ukrajna támogatása kapcsán.
„Ez a kormányzat egészen másként tekint erre a konfliktusra.
– hangsúlyozta a miniszter.
A Pentagon még nem tette közzé a 2026-os költségvetésre vonatkozó teljes dokumentációt.
Hegseth szerint a függőben lévő költségvetés
A Pentagon bejelentése az ukrán városok elleni intenzív orosz támadások heteit követi, beleértve a Kijev elleni rekordméretű dróncsapásokat.
Az eszkalálódó légitámadások közepette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette az Egyesült Államokat, hogy támogassa Ukrajnát kritikus légvédelmi rendszerekkel.
Amióta Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, az Egyesült Államok több mint 66 milliárd dollár értékű védelmi támogatást nyújtott Kijevnek.
Donald Trump amerikai elnök azonban leállította a Kijevnek szánt újabb katonai segélycsomagok jóváhagyását, amikor januárban megkezdte második hivatali idejét.
Trump vezetése alatt Washington Ukrajnával kapcsolatos politikája drámaian megváltozott.
Miután a vezetők februárban az Ovális Irodában tartott találkozón vitába bonyolódtak, az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket.
Hegseth, aki az ideiglenes leállítást elrendelte, nem vett részt az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport legutóbbi, június 4-i ülésén sem – ez volt az első ilyen távolmaradás az amerikai védelmi tárcavezető részéről az invázió kezdete óta.
Zelenszkij egy nemrégiben adott interjúban megerősítette, hogy az Egyesült Államok 20 000, eredetileg Ukrajnának szánt drónelhárító rakétát irányított át a közel-keleti amerikai erőknek.
Fokozni fogjuk a nyomást Oroszországon, ezért újabb, immáron a tizennyolcadik szankcióscsomagra teszünk javaslatot, amely az orosz energiapiacot és a bankrendszert célozza – jelentette be a testület elnöke, Ursula von der LEyen keddi sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Mint mondta, az EU békét szeretne Ukrajnában, de hetek óta tartó diplomáciai erőfeszítések ellenére, valamint annak ellenére, hogy Zelenszkij ukrán elnök feltétel nélküli tűzszünetet ajánlott fel, Oroszország továbbra is folytatja pusztító háborúját.
„Ezért növeljük a nyomást Oroszországon, mert az erő az egyetlen nyelv, amelyet Oroszország megért. Az orosz gazdaságot mélyen sújtják a szankciók” – hangsúlyozta.
Ursula von der Leyen elmondta:
Emellett az olajárplafont 60 dollárról 45 dollárra csökkentenék, hogy a megváltozott piaci viszonyokhoz igazodva tovább csökkentsék Oroszország bevételeit, mivel az olajexport még mindig az orosz állami költségvetés egyharmadát fedezi.
Hozzátette:
Emellett tilalmat vezetnek be olyan finomított termékek importjára, amelyek orosz nyersolajból készültek, így zárva ki az orosz olaj közvetett bejutását az EU piacára.
Az orosz bankszektort illetően a cél finanszírozási és tranzakciós lehetőségeinek korlátozása. Ennek érdekében az EU javasolja, hogy a SWIFT-rendszerből való kizárást teljes körű tranzakciós tilalommá alakítsák át, amelyet további 22 orosz bankra is kiterjesztenének.
Javasoljuk továbbá az Orosz Közvetlen Befektetési Alap, annak leányvállalatai és beruházási projektjei elleni szankciók bevezetését is – taglalta von der Leyen.
A bizottság elnöke hozzátette: az EU 2,5 milliárd euró értékű – gépekre, fémekre, műanyagokra és vegyi anyagokra vonatkozó – exporttilalmat is javasol, ami megfosztja az orosz gazdaságot kulcsfontosságú technológiáktól és ipari javaktól. Emellett korlátozni fogja a kettős felhasználású (civil és katonai) termékek és technológiák exportját, amelyeket drónok, rakéták és más fegyverrendszerek gyártására használnak.
Hozzátette: a szankciók alkalmazásának megerősítése érdekében 22 orosz és külföldi céget listáznak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon támogatják az orosz katonai és ipari komplexumot.
– hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő szerint Oroszország nem akar békét, hanem illegális háborúját akarja folytatni.
„Oroszország kegyetlen, agresszív, és veszélyt jelent mindannyiunkra. Most cselekszünk, hogy támogassuk Ukrajnát, egyben nyomást is gyakoroljunk Moszkvára” – jelentette ki.
Különösen hatékony volt az árnyékflotta szankcionálása. Legutóbbi szankciócsomagunk bevezetése után az Oroszországból a Fekete-tengeren és a Balti-tengeren keresztül exportált olaj mennyisége egy hét alatt 30 százalékkal csökkent - mutatott rá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy csak májusban Oroszország szuverén vagyonalapja 6 milliárd dollárral, 42 milliárd dollárról 36 milliárd dollárra csökkent.
„Jövőre elfogyhat a pénze. A bevételi források elvágásával megakadályozzuk, hogy újratöltsék a háborús kasszát” – hangsúlyozta Kallas.
Robert Fico szlovák miniszterelnök mindezek kapcsán azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az EU 18. Oroszország elleni szankciócsomagját, ha nem foglalkoznak a Szlovákia orosz gáz- és energiaexporttól való függőségével kapcsolatos aggályokkal.
Fico a Facebookon közölte, hogy
Történelmileg Szlovákia nagymértékben függ az orosz gáztól és energiaátviteltől, és a Nyugat-Európába irányuló orosz export kulcsfontosságú tranzitközpontjaként szolgál.
Fico 2023-as hivatalba lépése óta megfordította Szlovákia korábbi Ukrajna-barát politikáját, megszüntette a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és megkérdőjelezte az Oroszországgal szembeni uniós szankciók értékét.
Az EU külpolitikai döntéseihez, így a szankciókhoz is, valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.
Fico figyelmeztetésére azután került sor, hogy a szlovák parlament június 5-én elfogadott egy határozatot, amelyben a kormányt arra szólította fel, hogy ellenezzen minden új, Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciót vagy kereskedelmi korlátozást, hivatkozva a negatív gazdasági hatásokra.
A nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint az Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul bevezetett szankciók felhajtották az energiaárakat, megzavarták az ellátási láncokat, és kárt okoztak a szlovák iparnak.
Újabb orosz csapások Ukrajna ellen, Harkivban többen meghaltak
Oroszország szerdára virradóra drónokkal támadott otthonokat és lakóházakat Harkivban, legalább két ember meghalt és 54 másik megsebesült, köztük nyolc gyermek – jelentette Ihor Tyerehov polgármester.
A támadás egy ötemeletes lakóépületet ért a város Szlobidszkij kerületében, és 15 lakás vált lángok martalékává – mondta Tyerehov. Az Osnovjanszkij kerületben is több lakóház érintett.
A nagyszabású támadás során egy trolibusz-állomás, több jármű, játszóterek és helyi üzletek is megrongálódtak – közölte Oleh Szinyehubov területi kormányzó.
A károk teljes mértékéről és az összes sérült áldozat állapotáról nem állt rendelkezésre információ.
Tyerehov elmondta, hogy a támadás következtében kilenc ember került kórházba, köztük egy 2 éves kislány és egy 15 éves fiú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!