A chisinãui vezetõ a napokban egy televíziós interjúban azt állította: Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elsõ elnöke 1992-ben a bukaresti hatóságok „meggyõzõ akciója” hatására robbantotta ki a Dnyeszter menti fegyveres konfliktust, amelynek nyomán a szakadár Transznisztria kikiáltotta függetlenségét. Voronin szerint a mindenkori bukaresti vezetés dédelgetett terve, hogy „bekebelezze” Moldovát, amely többek között abban a román politikusok által sûrûn hangoztatott diskurzusban is tetten érhetõ, miszerint a Prut menti köztársaság majdani uniós csatlakozásával létrejöhet a román nemzet újraegyesítése. Bukarest az ortodox húsvétot övezõ munkaszünet miatt egyelõre nem reagált a vádakra, Mircea Snegur azonban egyszerûen aberrációnak nevezte utódja kijelentését, amelyhez nem fûzött több kommentárt. Megtette viszont egykori tanácsadója, Oazu Nãntoi politológus, aki szerint a Dnyeszter menti háborút éppen Moszkva provokálta ki azt követõen, hogy a chiºinãui parlament 1990-ben kimondta a Moldovai Köztársaság kiválását a Szovjetunióból.
Különben az elmúlt idõszakban közeledés volt tapasztalható Chisinãu és a szakadár tiraszpoli vezetés között, amelynek egyik jele, hogy április közepén – hétéves szünet után – Voronin megbeszélést folytatott Igor Szmirnov transznisztriai elnökkel a Dnyeszter menti konfliktus rendezésérõl. Jelentõs elõrelépés nem történt az ügyben, viszont áttörés, hogy a chisinãui kormány tagjai a jövõben szabadon mozoghatnak Transznisztriában, Moldova pedig felkérte az EU-t és az Egyesült Államokat: vegye le a beutazási tiltólistáról a szakadár tiraszpoli vezetõket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.