Fotó: Európai Bizottság
A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
2023. szeptember 13., 13:102023. szeptember 13., 13:10
2023. szeptember 13., 13:162023. szeptember 13., 13:16
Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó éves beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről. A több mint egyórás felszólalásban az MTI szerint egyebek között kifejtette:
– fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt öt évben az EU-ban a tiszta energiát használó acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt, továbbá az EU jelenleg több beruházást vonz a tiszta hidrogénbe, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve. Hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kell a zöld megállapodás előrehaladását – méltányos átmeneten keresztül –, ez a jövő generációi számára különösen fontos, hogy egészséges bolygón élhessenek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan. Ez torzítja a piacot, ezért
– jelentette be. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos a Kínával folytatott kommunikáció és a párbeszéd fenntartása, mert számos témában együtt kell működni Pekinggel.
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.
– fogalmazott. Mint mondta, a munkaerő- és készséghiány rekordszintet ér el Európában, a kis-és középvállalkozások mintegy 74 százaléka hiánnyal küzd szakképzett munkaerőből. „Javítanunk kell tehát a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és szükségünk van a képzett migrációra” – emelte ki.
Az energiaválsággal kapcsolatban azt mondta: Oroszország fegyverként használja a gázt, de Európának sikerült átvészelnie a telet, mert egységes maradt, egyesítette keresletét és közösen vásárolt energiát. Beszélt a bizottsági elnök a mesterséges intelligenciáról is, leszögezve egyebek között, hogy az „gyorsabban fejlődik, mint akár még a fejlesztői is gondolták”. „Úgy vélem, hogy Európának a partnerekkel együtt vezető szerepet kell vállalnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó új globális keretrendszer kidolgozásában, amely védőkorlátokra, irányításra és az innováció koordinálására épülne” – jelentette ki.
Von der Leyen szerint az afrikai Száhel-övezet politikai instabilitása közvetlenül érinti Európa biztonságát és jólétét. Nyomatékosította, hogy a migrációt kezelni kell, azonban ehhez egység szükséges az EU-n belül. Sürgette az új uniós menekültügyi paktum elfogadását, hangsúlyozva az emberek és a határok védelme közötti egyensúlyt. Nagy hangsúlyt fektetett a bizottsági elnök Ukrajna további támogatásra is az orosz erők elleni küzdelmében. Bejelentette, hogy az EU az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbítását javasolja, és négy év alatt további 50 milliárd euró támogatást szán beruházásokra és reformokra.
„Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót” – emelte ki.
„Bulgáriának és Romániának a schengeni övezetben van a helye”
Románia és Bulgária bebizonyította, hogy a schengeni övezetben van a helyük – jelentette ki szerdán az Európai Parlament (EP) plénumában Ursula von der Leyen, aki a két ország „haladéktalan” befogadása mellett foglalt állást. Az Európai Bizottság (EB) elnöke éves helyzetértékelő beszédének migrációs kérdésekkel foglalkozó részében tért ki a schengeni övezet bővítésére. Von der Leyen külön köszöntetet mondott Romániának és Bulgáriának, amiért mind menekültügyi, mind visszaküldési rendszerükben „a legjobb gyakorlatokat alkalmazzák”. „Bulgária és Románia bebizonyította, hogy a schengeni övezetben van a helyük. Haladéktalanul fogadjuk be őket” – fogalmazott az Agerpres szerint.
Az EB elnöke beszédében az Europol, az Eurojust és a Frontex szervezetek megerősítése mellett érvelt, hogy felléphessenek az emberkereskedőkkel szemben. Bejelentette azt is, hogy az EB nemzetközi konferenciát szervez az embercsempészetről. „Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az érzéketlen, gyilkos üzletnek” – tette hozzá.
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin csütörtökön Kazahsztán fővárosában. Az Európai Parlament további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni.
Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja halálos fenyegetést kapott – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Románia amerikai nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy az ország teljesítette a vízummentességi programban való részvétel fő feltételét, azaz a vízumkérelmek visszautasítási arányának 3 százalék alá szorítását.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Călin Georgescu győzelme Brüsszelig tartó hullámokat vetett: a Politico szerint egy vezető uniós törvényhozó azt követeli, hogy a TikTok vezérigazgatója jelenjen meg az Európai Parlament előtt.
Ausztráliában a képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 16 évnél fiatalabb gyerekeknek a közösségi média használatát, a szenátusra bízva a törvény véglegesítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!