Von der Leyen az európaiak bizalmában, Kína visszaszorításában és az Unió súlyának növelésében reménykedik

Von der Leyen az európaiak bizalmában, Kína visszaszorításában és az Unió súlyának növelésében reménykedik

Fotó: Európai Bizottság

A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Krónika

2023. szeptember 13., 13:102023. szeptember 13., 13:10

2023. szeptember 13., 13:162023. szeptember 13., 13:16

Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó éves beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről. A több mint egyórás felszólalásban az MTI szerint egyebek között kifejtette:

az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy „a zöld átmenetet lendületbe hozza”

– fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt öt évben az EU-ban a tiszta energiát használó acélgyárak száma nulláról 38-ra nőtt, továbbá az EU jelenleg több beruházást vonz a tiszta hidrogénbe, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve. Hangsúlyozta, hogy továbbra is biztosítani kell a zöld megállapodás előrehaladását – méltányos átmeneten keresztül –, ez a jövő generációi számára különösen fontos, hogy egészséges bolygón élhessenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vállalatokat gyakran kizárják a külföldi piacokról, vagy ragadozó gyakorlatok áldozataivá válnak. Példaként hozta fel, hogy Kína elárasztja a globális piacokat olcsó elektromos autókkal, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan. Ez torzítja a piacot, ezért

a bizottság szubvencióellenes intézkedéseket kezdeményez a Kínából érkező elektromos járművek ellen

– jelentette be. Hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos a Kínával folytatott kommunikáció és a párbeszéd fenntartása, mert számos témában együtt kell működni Pekinggel.

Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alappal újraindították az európai gazdaságot, Európa közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.

Idézet
Ahelyett, hogy emberek milliói keresnének munkát, munkahelyek milliói keresnek embereket”

– fogalmazott. Mint mondta, a munkaerő- és készséghiány rekordszintet ér el Európában, a kis-és középvállalkozások mintegy 74 százaléka hiánnyal küzd szakképzett munkaerőből. „Javítanunk kell tehát a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és szükségünk van a képzett migrációra” – emelte ki.

Az energiaválsággal kapcsolatban azt mondta: Oroszország fegyverként használja a gázt, de Európának sikerült átvészelnie a telet, mert egységes maradt, egyesítette keresletét és közösen vásárolt energiát. Beszélt a bizottsági elnök a mesterséges intelligenciáról is, leszögezve egyebek között, hogy az „gyorsabban fejlődik, mint akár még a fejlesztői is gondolták”. „Úgy vélem, hogy Európának a partnerekkel együtt vezető szerepet kell vállalnia a mesterséges intelligenciára vonatkozó új globális keretrendszer kidolgozásában, amely védőkorlátokra, irányításra és az innováció koordinálására épülne” – jelentette ki.

Von der Leyen szerint az afrikai Száhel-övezet politikai instabilitása közvetlenül érinti Európa biztonságát és jólétét. Nyomatékosította, hogy a migrációt kezelni kell, azonban ehhez egység szükséges az EU-n belül. Sürgette az új uniós menekültügyi paktum elfogadását, hangsúlyozva az emberek és a határok védelme közötti egyensúlyt. Nagy hangsúlyt fektetett a bizottsági elnök Ukrajna további támogatásra is az orosz erők elleni küzdelmében. Bejelentette, hogy az EU az ukrán menedékkérők ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbítását javasolja, és négy év alatt további 50 milliárd euró támogatást szán beruházásokra és reformokra.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak Ukrajna, de a Nyugat-Balkán jövője is az Európai Unióban van.

„Egy olyan világban, ahol a méret és a súly számít, egyértelműen Európa stratégiai és biztonsági érdeke, hogy kiteljesítsük az uniót” – emelte ki.

„Bulgáriának és Romániának a schengeni övezetben van a helye”

Románia és Bulgária bebizonyította, hogy a schengeni övezetben van a helyük – jelentette ki szerdán az Európai Parlament (EP) plénumában Ursula von der Leyen, aki a két ország „haladéktalan” befogadása mellett foglalt állást. Az Európai Bizottság (EB) elnöke éves helyzetértékelő beszédének migrációs kérdésekkel foglalkozó részében tért ki a schengeni övezet bővítésére. Von der Leyen külön köszöntetet mondott Romániának és Bulgáriának, amiért mind menekültügyi, mind visszaküldési rendszerükben „a legjobb gyakorlatokat alkalmazzák”. „Bulgária és Románia bebizonyította, hogy a schengeni övezetben van a helyük. Haladéktalanul fogadjuk be őket” – fogalmazott az Agerpres szerint.

Az EB elnöke beszédében az Europol, az Eurojust és a Frontex szervezetek megerősítése mellett érvelt, hogy felléphessenek az emberkereskedőkkel szemben. Bejelentette azt is, hogy az EB nemzetközi konferenciát szervez az embercsempészetről. „Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az érzéketlen, gyilkos üzletnek” – tette hozzá.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 15., hétfő

Irán „visszafogottságnak” tekinti, hogy több mint háromszáz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre

Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.

Irán „visszafogottságnak” tekinti, hogy több mint háromszáz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre
2024. április 15., hétfő

Újabb késes támadás Sydney-ben: szertartás közben szúrtak meg többször is egy papot

Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.

Újabb késes támadás Sydney-ben: szertartás közben szúrtak meg többször is egy papot
2024. április 15., hétfő

Romániában állomásozó vadászgépek is részt vettek az Izrael elleni iráni támadás visszaverésében

Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.

Romániában állomásozó vadászgépek is részt vettek az Izrael elleni iráni támadás visszaverésében
2024. április 15., hétfő

Kezd visszatérni Izraelben az élet a normális kerékvágásba az iráni támadás után

Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.

Kezd visszatérni Izraelben az élet a normális kerékvágásba az iráni támadás után
2024. április 15., hétfő

Elemzők: Irán segített létrehozni az USA–arab–izraeli koalíciót – Az eszkaláció súlyos, döntő lesz a válaszcsapás mértéke

Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.

Elemzők: Irán segített létrehozni az USA–arab–izraeli koalíciót – Az eszkaláció súlyos, döntő lesz a válaszcsapás mértéke
2024. április 15., hétfő

Szimbolikus sikert akarnak elérni az oroszok május kilencedikéig

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.

Szimbolikus sikert akarnak elérni az oroszok május kilencedikéig
2024. április 15., hétfő

Izrael készül az Irán elleni válaszcsapásra, de nem akar háborút

Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.

Izrael készül az Irán elleni válaszcsapásra, de nem akar háborút
2024. április 14., vasárnap

Több izraeli koalíciós pártvezető kemény megtorlást kér Iránra

Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.

Több izraeli koalíciós pártvezető kemény megtorlást kér Iránra
2024. április 14., vasárnap

Európa a közel-keleti konfliktus eszkalációjától tart, egymást érik a politikusok állásfoglalásai

Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.

Európa a közel-keleti konfliktus eszkalációjától tart, egymást érik a politikusok állásfoglalásai
2024. április 14., vasárnap

Újabb, civil áldozatokat követelő csapást mértek az orosz erők Harkiv megyére az ukrán források szerint

Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.

Újabb, civil áldozatokat követelő csapást mértek az orosz erők Harkiv megyére az ukrán források szerint