Életbe lépett az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet
Életbe lépett tegnap az Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet közötti tűzszünet. Helyszíni jelentések szerint határidőre valóban elhallgattak a fegyverek Dél-Libanonban.
2006. augusztus 15., 00:002006. augusztus 15., 00:00
Igaz, a fegyvernyugvást az első napon kora estig három incidens zavarta meg: izraeli katonák Dél-Libanon három különböző pontján lelőttek összesen hat Hezbollah-fegyverest. Izraeli tájékoztatás szerint a katonák minden esetben önvédelemből nyitottak tüzet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nyomán született tűzszünetet egyidejűleg jelentették be Jeruzsálemben és Bejrútban. A 34. napjába lépett ellenségeskedés összesen eddig több mint ezer libanoni és izraeli halálos áldozatot követelt. Az izraeli katonai rádió jelentése szerint visszatért Libanonból több katonai egység, de a határ közelében maradnak, hogy visszatérhessenek az arab országba, ha nem nyugodna meg tartósan a helyzet. A korábban a Lítáni folyóig előrenyomult izraeli egységek ugyanakkor átcsoportosították erőiket, és jobban védhető állásokat foglaltak el. A rádió szerint reggelre megszűntek a harcok, amelyek egész éjjel, még a tűzszünet életbelépése előtt egy órával is folytak több libanoni településen. Izrael a tűzszünet ellenére fenntartja a Libanon elleni légi és tengeri blokádot mindaddig, amíg létre nem hoznak egy olyan rendszert, amely megakadályozza, hogy a Hezbollah fegyverekhez jusson. A BT pénteken elfogadott 1701-es határozata, amelyre a hétvégén áldását adta az izraeli és a libanoni kormány, felszólítja a Hezbollahot minden támadás és Izraelt minden offenzív hadművelet azonnali beszüntetésére. A dokumentum előirányozza libanoni egységek és a megerősített ENSZ-erők (UNIFIL) felvonultatását Dél-Libanonban és ezzel párhuzamosan az izraeli erők kivonását a térségből. Már a tűzszünet életbelépése napján egyeztetések kezdődtek izraeli és libanoni tisztek, valamint az ENSZ-erők parancsnoka között a tűzszünet betartásáról, az izraeli kivonulásról és a libanoni katonaság bevonulásáról. A megbeszélést, amely az első volt libanoni és izraeli tisztek között 2000 óta, Rász-Nakúrában tartották, ahol az ENSZ ideiglenes libanoni erőinek (UNIFIL) főhadiszállása van. A tűzszünet életbelépését követően azonnal autók százai és gyalogosok – a harcok elől hazájukból elmenekült libanoniak – érkeztek Szíria felől a libanoni határra, s belső menekültek sokasága is megindult haza, ellepve a Szaidából Dél-Libanonba vezető főutat. Közben Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet is önmagát nyilvánította a dél-libanoni konfliktus győztesének a tűzszünet életbelépése után. Izraelben ugyanakkor egyre több bírálat éri Ehud Olmert kormányát és a hadsereget amiatt, ahogyan a Hezbollah elleni háborút kezelték. Az sincs kizárva, hogy vizsgálóbizottság előtt kell számot adniuk intézkedéseikről. Az izraeli miniszterelnök a parlament (kneszet) rendkívüli ülésén kijelentette, miniszterelnökként egyedül viseli a felelősséget a Libanon elleni offenzíváért. Hangsúlyozta, hogy a tűzszünet felszámolt „egy államot az államban”, amelyet a Hezbollah működtetett, és helyreállította Libanon szuverenitását a déli országrészben. A kormányfő a rengeteg áldozatra utalva elismerte, hogy voltak „hiányosságok” a háború irányításában, és azt ígérte, hogy „nem fogják szőnyeg alá söpörni a dolgokat”.
Rosszabbodott Saron volt kormányfő állapota Tovább rosszabbodott Ariel Saron volt izraeli kormányfő állapota, akit a Tel-Aviv közelében fekvő Tel Hasomer kórházban kezelnek. A Saron agyán végzett vizsgálat kimutatta, hogy romlott az agy működése, jelentősen csökkent a kiválasztott vizelet mennyisége, és a mellkasi röntgen tanúsága szerint szervezetét újabb fertőzés támadta meg. Ez utóbbi jeleként kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak az orvosok. A januári agyvérzése óta kómában lévő 78 éves Saront május végén szállították át a Tel Hasomer rehabilitációs kórház intenzív részlegébe a jeruzsálemi Hadassza kórházból. Hírösszefoglaló
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.