2010. február 02., 17:142010. február 02., 17:14
Marcelo Sosa, az eset felgöngyölítését irányító ügyész közölte, hogy a Santa Cruz-i (Kelet-Bolívia) autonomista mozgalom korábbi vezetője, Branko Marinkovic üzletember ellen a vád „terrorizmus és fegyveres lázadás”. Egyebek között azzal gyanúsítják, hogy 200 ezer dollárt adott fegyverek beszerzésére. Az ügyész kijelentette, hogy Marinkovic volt a terroristák fő mozgatója, és bizonyítékai vannak ennek alátámasztására.
A bolíviai sajtó szerint Marinkovic már jó ideje, még 2009 júniusában távozott az országból. Ügyvédje bejelentette, hogy a politikus nem fog megjelenni vallomástételre, mert „a nyomozás át lett politizálva, és az ügyészség a törvényesség peremén mozog”.
Az ügy háttere, hogy 2009. április 16-án egy rendőrségi kommandó Santa Cruz városban megrohant egy szállodát, és megölte a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó, román állampolgár Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Az akció során őrizetbe vették a szintén szovátai, magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot.
Az ügyészség állítása szerint a csoport Santa Cruz-i üzletemberek megbízásából meg akarta gyilkolni Evo Morales bolíviai elnököt, és fegyvereseket készült kiképezni arra az esetre, ha a keleti tartományok kimondanák az elszakadást az ország többi részétől. Bolíviában erőteljes autonomista mozgalom szerveződött 2007-től, miután egy olyan politikus került az államfői tisztségbe, aki a központi, nagyon szegény indián tartományokat részesíti előnyben. A központi kormányzat arra gyanakszik, hogy a gazdagabb keleti országrész távlatilag el akar válni a szegényebb féltől.
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.