Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői kétnapos brüsszeli találkozójuk első napján Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkoztak
Fotó: Facebook/European Commission
Az Európai Unió meg fogja erősíteni külső határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelőzze az illegális migrációs beáramlást – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek egynapos csúcsértékezetét követően, péntek hajnalban.
2023. február 10., 08:072023. február 10., 08:07
2023. február 10., 09:492023. február 10., 09:49
Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel.
– hangoztatta. A brüsszeli testület elnöke azt mondta: a tagállami vezetők több azonnali, konkrét és gyakorlati lépés megmegtételében egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós migrációs és menekültügyi csomag befejezésére van szükség – közölte.
Elmondása szerint a tagállamok vezetői emellett megállapodtak abban is, hogy a határigazgatás hatékonyságának javítása érdekében
Beszéltek arról is, hogy több segítséget kell nyújtani a migráció által nagyobb nyomásnak kitett országok számára az önkéntes szolidaritási mechanizmus hatékonyabb alkalmazása által.
Tájékoztatása szerint az uniós állam-, illetve kormányfők az európai gazdaságot érintő vitán megállapodtak abban, hogy lehetővé kell tenni a „célzott, ideiglenes és arányos” támogatást annak biztosításra, hogy Európa a zöld technológiai termékek gyártásának helyszínévé váljon. Emlékeztetett: az Európai Bizottság a megújuló energiákba, a szén-dioxid-mentesítésbe, a hidrogénüzemű, illetve a zéró kibocsátású járművekbe történő beruházások állami támogatására vonatkozó szabályok lazítását javasolta, részben válaszul az Egyesült Államok nemrégiben elfogadott protekcionista törvényére.
Az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben bevezetni tervezett újabb szankciókkal kapcsolatban kijelentette, hogy a további exporttilalom az informatikai technológiát és a katonai ipart érinti majd a leginkább szükséges alkatrészek és összetevők szállítására.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs migrációs vitájával kapcsolatban azt mondta: a tagállami vezetők „minőségi, őszinte és tiszteletteljes” megbeszélés keretében a közös fellépés fontosságát hangsúlyozták. A további megbeszélések középpontjában az uniós külső határok védelmének megerősítése fog állni – tájékoztatott.
Az orosz–ukrán háború állásáról folytatott megbeszéléssel kapcsolatban Charles Michel azt mondta,
Olaf Scholz német kancellár a csúcsértekezlet után reményét fejezte ki, hogy a transzatlanti partnerek közötti tárgyalások korlátozhatják az európai székhelyű vállalatokkal szembeni diszkriminációt, amelyet az amerikai protekcionista törvény okozott.
„Amikor versenyképességünkről van szó, el kell végeznünk a házi feladatunkat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne alakuljon ki állami támogatási verseny nemzetközi szinten” – fogalmazott.
Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak nyilatkozva közölte, nem zárja ki, hogy a tagországok valamikor harci repülőgépeket küldjenek Ukrajnának, de hangsúlyozta: jelenleg nem ez élvez elsőbbséget. A prioritás most Ukrajna hatékony megsegítése az elkövetkező hetekben és hónapokban, és ennyi időn belül lehetetlen vadászgépeket szállítani – közölte.
A francia elnök a migrációval kapcsolatban szorgalmazta, hogy javítsák az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének hatékonyságát, és azt mondta: nem engedhető meg, hogy egyes országok segélyeket vegyenek fel, majd megtagadják az illegális bevándorlók visszafogadását.
Az Európai Bizottság ugyanis beleegyezett abba, hogy jelentős támogatást nyújtson a határőrségek megerősítéséhez és eszközök, köztük járművek beszerzéséhez, ezzel a tagországok, például Bulgária saját forrásokat fordíthatnak határkerítések építésére vagy megerősítésére – mondta.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
szóljon hozzá!