Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéseit csak a Kreml támogatja, Ukrajna pedig készen áll arra, hogy felszabadítsa az összes, Oroszország által megszállt területét – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő kedden a Facebookon.
2023. május 24., 08:182023. május 24., 08:18
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök Oroszország Ukrajna elleni agresszióját kommentálva azt mondta, mindegy, ki kit támadott meg. Meggyőződése, hogy Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. A Kremlnek örülnie kell: a magyar kormányfő levette Oroszországról a felelősséget az Ukrajna elleni agresszióért” – írta Nyikolenko. Emlékeztetett arra, hogy egyes európai politikusok tavaly még azzal érveltek: Ukrajnának nincs esélye 72 óránál tovább kitartani.
„Tévedtek akkor is, és most is tévednek. Ellentétben az ellenállás nélküli kapituláció híveivel az ukránok folytatják a harcot területeik orosz megszállás alóli teljes felszabadításáig. Ez az egyetlen módja a béke helyreállításának, és nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságának szavatolása érdekében is” – hangsúlyozta a szóvivő.
Közben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak kijelentette: mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe. Eközben az orosz védelmi tárca a támadás visszaveréséről és több mint 70 „terrorista” megsemmisítéséről számolt be.
„Kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk” – mondta Peszkov.
Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.
Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban voltak-e orosz nemzetiségűek, a szóvivő kijelentette: „ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát.”
akiknek egy egysége a betörés előtt, hétfőn intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás szerint „feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, és maradékukat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az incidens ügyében terrorcselekmény, gyilkossági kísérlet, szándékos vagyonrongálás, valamint illegális fegyver- és robbanóanyag-birtoklás címén indított büntetőeljárást.
Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója kedden délután feloldotta az előző nap bevezetett „terrorelhárítási műveleti állapotot”.
Közölte, hogy a támadásban 13 civil sebesült meg, de nincs információja polgári halálos áldozatokról. Viszont egy 82 éves nő evakuálás közben meghalt – tette hozzá.
A kormányzó szerint 29 lakóház és három gépjármű rongálódott meg a Grajvoron várost és a környező Golovcsino, Antonovka, Kozinka, Spodarjuseno, Gora Podol, Glotovo, Zamosztovo, Bezimeno, Zarecsje, Mokraja Orlovka és Novosztrojevka településeket ért belövésekben. Glotovóból és Kuzinkából mintegy száz embert evakuáltak a hatóságok.
A Belgorod megyei támadás elkövetőjeként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett. Orosz médiajelentések felhívták a figyelmet arra, hogy
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai településtől jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Borrell: az EU-tagállamok eddig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak Ukrajna rendelkezésére
Az EU-tagállamok márciusi megállapodásuk alapján, 2 milliárd eurót különítettek el, hogy Ukrajna számára lőszert szállítsanak, és az egyezség keretében ezidáig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak meglévő készleteikből Kijev rendelkezésére – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Borrell reményét fejezte ki, hogy egy éven belül egymillió darab lőszert fognak tudni Kijevnek szállítani. Sikerként számolt be arról, hogy a segítségnyújtási és kiképzési misszió keretében, amelyben számos európai ország vett részt, eddig 20 ezer ukrán katonát képeztek ki, és ha ez az ütem folytatódik, akkor az év végére akár a 30 ezer katona részesülhet a képzésben, ami az eredeti célkitűzések kétszerese.
Elmondta továbbá, hogy kedden nem történt egyhangú megállapodás a további 500 millió eurós uniós katonai támogatásról, azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békefenntartási Eszköz költségvetési előirányzatának 3,5 milliárd eurós növelését. Hozzátette, hogy további nyolc tagállam jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a közös lőszerbeszerzésre irányuló projektjében.
Borrell véleménye szerint a tagországok többsége nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy „jobb nem adni több támogatást Ukrajnának, mivel egyelőre nem sikerült megnyerniük a háborút”, hanem inkább úgy vélik, hogy az ország hatékonyan ellenáll az orosz agressziónak, és az ukrán erőknek sikerült elérniük, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyors győzelemre irányuló tervei csődöt mondjanak.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!