Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéseit csak a Kreml támogatja, Ukrajna pedig készen áll arra, hogy felszabadítsa az összes, Oroszország által megszállt területét – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő kedden a Facebookon.
2023. május 24., 08:182023. május 24., 08:18
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök Oroszország Ukrajna elleni agresszióját kommentálva azt mondta, mindegy, ki kit támadott meg. Meggyőződése, hogy Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. A Kremlnek örülnie kell: a magyar kormányfő levette Oroszországról a felelősséget az Ukrajna elleni agresszióért” – írta Nyikolenko. Emlékeztetett arra, hogy egyes európai politikusok tavaly még azzal érveltek: Ukrajnának nincs esélye 72 óránál tovább kitartani.
„Tévedtek akkor is, és most is tévednek. Ellentétben az ellenállás nélküli kapituláció híveivel az ukránok folytatják a harcot területeik orosz megszállás alóli teljes felszabadításáig. Ez az egyetlen módja a béke helyreállításának, és nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságának szavatolása érdekében is” – hangsúlyozta a szóvivő.
Közben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak kijelentette: mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe. Eközben az orosz védelmi tárca a támadás visszaveréséről és több mint 70 „terrorista” megsemmisítéséről számolt be.
„Kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk” – mondta Peszkov.
Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.
Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban voltak-e orosz nemzetiségűek, a szóvivő kijelentette: „ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát.”
akiknek egy egysége a betörés előtt, hétfőn intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás szerint „feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, és maradékukat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az incidens ügyében terrorcselekmény, gyilkossági kísérlet, szándékos vagyonrongálás, valamint illegális fegyver- és robbanóanyag-birtoklás címén indított büntetőeljárást.
Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója kedden délután feloldotta az előző nap bevezetett „terrorelhárítási műveleti állapotot”.
Közölte, hogy a támadásban 13 civil sebesült meg, de nincs információja polgári halálos áldozatokról. Viszont egy 82 éves nő evakuálás közben meghalt – tette hozzá.
A kormányzó szerint 29 lakóház és három gépjármű rongálódott meg a Grajvoron várost és a környező Golovcsino, Antonovka, Kozinka, Spodarjuseno, Gora Podol, Glotovo, Zamosztovo, Bezimeno, Zarecsje, Mokraja Orlovka és Novosztrojevka településeket ért belövésekben. Glotovóból és Kuzinkából mintegy száz embert evakuáltak a hatóságok.
A Belgorod megyei támadás elkövetőjeként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett. Orosz médiajelentések felhívták a figyelmet arra, hogy
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai településtől jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Borrell: az EU-tagállamok eddig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak Ukrajna rendelkezésére
Az EU-tagállamok márciusi megállapodásuk alapján, 2 milliárd eurót különítettek el, hogy Ukrajna számára lőszert szállítsanak, és az egyezség keretében ezidáig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak meglévő készleteikből Kijev rendelkezésére – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Borrell reményét fejezte ki, hogy egy éven belül egymillió darab lőszert fognak tudni Kijevnek szállítani. Sikerként számolt be arról, hogy a segítségnyújtási és kiképzési misszió keretében, amelyben számos európai ország vett részt, eddig 20 ezer ukrán katonát képeztek ki, és ha ez az ütem folytatódik, akkor az év végére akár a 30 ezer katona részesülhet a képzésben, ami az eredeti célkitűzések kétszerese.
Elmondta továbbá, hogy kedden nem történt egyhangú megállapodás a további 500 millió eurós uniós katonai támogatásról, azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békefenntartási Eszköz költségvetési előirányzatának 3,5 milliárd eurós növelését. Hozzátette, hogy további nyolc tagállam jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a közös lőszerbeszerzésre irányuló projektjében.
Borrell véleménye szerint a tagországok többsége nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy „jobb nem adni több támogatást Ukrajnának, mivel egyelőre nem sikerült megnyerniük a háborút”, hanem inkább úgy vélik, hogy az ország hatékonyan ellenáll az orosz agressziónak, és az ukrán erőknek sikerült elérniük, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyors győzelemre irányuló tervei csődöt mondjanak.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!