Fotó: MTI
2007. szeptember 21., 00:002007. szeptember 21., 00:00
Göncz Kinga kifejtette, hogy pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülnek, a korábbi két szimbolikus értékű tanácskozás után. Az első magyar–román együttes kormányülést 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. A mostani tervezett témák között szerepel a két ország közötti szociális egyezmény, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését a Magyarországra települt román állampolgárok számára. Adrian Cioroianu azt mondta, az együttes ülésen tárgyalni fognak a magyar munkaerőpiac románok előtti megnyitásáról is, és Bukarest szeretné, ha több szakképesítést fogadna el Magyarország. A harmadik téma a közös projektek ügye lesz. A pontos napirendet egy közös szakértői bizottság határozza meg. Cioroianu az erdélyi magyarok autonómiája ügyének megtárgyalásától sem zárkózott el. „Két felnőtt társadalom bármilyen kérdésről tud felelősségteljesen, higgadtan tárgyalni, ezért, ha a magyar fél igényli, az autonómia ügyét is felvehetjük a napirendi pontok közé” – közölte ezzel kapcsolatban Cioroianu. A román tárcavezető közölte: a koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. Cioroianu kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga szerint a tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná. Mint mondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök a tárgyalások kapcsán kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá.
A csütörtöki tárgyaláson a külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai alsóház napirendjén van. A román tárcavezető szerint lassú, de konkrét lépések történtek a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán is. „Az ingatlanok visszaszolgáltatása nemcsak a magyar kisebbséget érintő kérdés, Románia egységesen szeretné rendezni a problémát” – tette hozzá.
A román külügyminiszter Sólyom László magyar államfővel tartott megbeszélésén is számos, az erdélyi magyarságot is érintő kérdésről tárgyalt: többek között a kisebbségi törvény szükségességéről és a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséről is. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása során is felvetődtek. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése.
Hírösszefoglaló
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.
Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.
Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.