Új ukrán ellentámadástól tart a donyecki oroszpárti vezető – Kijev nem akar „másodrangú” EU-tagságot

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg októberben újabb ellentámadást indíthat, ugyanis csapatösszevonásokat hajt végre Orihove és Vuhledar közelében – jelentette ki Gyenyisz Pusilin a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva.

Hírösszefoglaló

2023. október 03., 09:312023. október 03., 09:31

„Úgy tűnik, az ellenség arra készül, hogy még a talaj felázása előtt aktívabb akciókat hajtson végre. Látjuk, hogy vannak ilyen elképzelések, ezért nem zárjuk ki egy újabb offenzíva lehetőségét” – mondta Pusilin.

Közölte, hogy az ukrán fél fokozta aktivitását, és növelte bevetésre kész rohamcsapatainak számát Zaporizzsja megyében Novoprokopivka, Robotine és Verbove felé is.

A donyecki régióban Pusilin szerint az ukrán erők eredménytelen kísérletet tettek Torszke bevételére. Úgy vélekedett, hogy a harcok miatt az Artyomovszktól (Bahmuttól) északra fekvő Orihovo-Vaszilivka lesz a következő település, amely teljesen elpusztul.
Elfogott rádiókommunikációra hivatkozva azt mondta: az ukrán hadsereg parancsot kapott arra, hogy rendezkedjen be körkörös védelemre Kupjanszk és Borova körzetében.

Vlagyimir Szaldo, a részben szintén elcsatolt Herszon megye oroszok által kinevezett elöljárója Telegram-csatornáján hétfőn azt állította, hogy

az ukrán hadsereg szándékosan lövi a Kijev ellenőrzése alatt álló Herszon város lakónegyedeit, hogy aztán az ukrán propaganda az orosz hadseregre hárítsa a felelősséget.

Közölte, hogy az egyik ilyen szándékos rombolásról, az Aranykulcsocska szabadtéri kávézó lerombolásáról videofelvétel is készült.

Az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint az előző nap folyamán a frontvonal mentén az orosz erők öt támadást vertek vissza, amelyekben mintegy 420 ukrán katona vesztette életét vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg az összefoglaló egy Anklav típusú, navigációs vevőberendezéseket zavaró állomást a Zaporizzsja megyei Preobrazsenka közelében, egy kommunikációs központot a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Petrovszke falu mellett, valamint egy üzemanyag- és légieszköz-raktárt a Dnyipropetrovszk megyei Kirij Rih város „Dolhinceve” nevű repülőterén.

Az orosz összesítés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 13 700 speciális katonai járművet veszítettek el.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn vádat emelt távollétében Jevhen Bulacik, a 7. taktikai repülődandár parancsnoka ellen, aki tavaly április 30-án elrendelte, hogy egy ukrán Szu-24-es mérjen bombacsapást a Russznyeft-Brjanszk cég egyik olajraktárára. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette a terroristák és szélsőségesek listájára Ihor Kolomojszkij ukrán oligarchát, Arszen Avakov volt ukrán belügyminisztert, Oleh Ljaskót, az ukrán Radikális Párt alapítóját, Andrij Bileckijt, az Oroszországban terrorszervezetnek minősített ukrajnai Azov ezred alapítóját, Szerhij Melnicsukot, az Ajdar zászlóalj volt parancsnokát és Kosztyantin Grisin (Szemen Szemencsenko) parlamenti képviselőt, a Donbasz zászlóalj volt parancsnokát.

Kuleba: nem lesz „hiányos” EU-tagság

Közben Dmitro Kuleba külügyminiszter cáfolta hétfőn, hogy tárgyalások folynának Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, „hiányos” EU-tagságról.

A tárcavezető erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt az EU-tagországok kijevi kihelyezett informális tanácskozása utáni sajtótájékoztatón. A külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt heti kijelentését kommentálta, amelyben a kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna nem lenne elégedett egy „másodosztályú” uniós tagsággal – emlékeztetett beszámolójában a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Kuleba szerint Brüsszelben nem tettek ilyen javaslatot Kijevnek, és

a megbeszélések azzal az alapvetéssel folynak, hogy Ukrajna az EU teljes jogú tagja lesz.

„Ukrajna elsőosztályú állam, EU-tagsága is elsőosztályú lesz” – szögezte le Kuleba.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzáfűzte, hogy „részleges vagy 35 százalékos uniós tagság” nem létezik.

„A tagság az tagság. Nem értem, ez honnan jön” – mondta.

Kuleba – az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint – azt mondta, hogy

az EU-tagországok külügyminisztereinek kijevi találkozóján „konszenzus volt érezhető” Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.

„A mai találkozó arról is szólt, hogy Ukrajna EU-taggá váljon. És ebben is konszenzus volt az asztal körül. Ez pusztán idő kérdése. Mind Ukrajna, mind az európai fél eltökélt abban, hogy maximális sebességgel történjen előremozdulás ebben a kérdésben, figyelembe véve mindazokat a reformokat, amelyeket Ukrajna végrehajtott, végrehajt és végre fog hajtani” – hangsúlyozta. Közölte:

Ukrajna jelezte, hogy végrehajtja az Európai Bizottság által a tagsági tárgyalások megkezdésére tett hét ajánlást.

„Arra számítunk, hogy ezek végrehajtását becsületesen, átláthatóan, további követelmények támasztása nélkül fogják elbírálni” – jegyezte meg.
Borrell kijelentette: meggyőződése szerint az EU-csatlakozás önmagában is képes komoly biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek. Emlékeztetett arra, hogy 2023 végéig az uniós országok vezetői megkapják az Európai Bizottság ajánlásait Ukrajna esetleges tagságának kérdésében, és ezt követően döntenek arról, hogy megkezdik-e a tárgyalási folyamatot Kijevvel. Kifejezte abbéli reményét, hogy az EU-tagországok az év végéig meg tudnak állapodni egy ötmilliárd eurós biztonsági támogatás nyújtásáról Ukrajnának 2024-re.

A találkozó előtt egyébként

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt: az Európai Unió nemsokára Lisszabontól Luhanszkig terjed majd ki.

Biztosított afelől, hogy „az európai barátok és partnerek” támogatni fogják Ukrajnát az uniós csatlakozás felé vezető úton. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna képes „lenyűgöző” reformokat végrehajtani az Oroszország indította háború közepette. Példaként említette az igazságszolgáltatás, a média és a korrupció elleni küzdelem terén végrehajtott ukrán reformokat.

Amúgy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értekezlet résztvevői előtt mondott beszédében arról beszélt: az európai uniós tagországok külügyminisztereinek Kijevbe kihelyezett mostani tanácskozása nemcsak az Ukrajnával való szolidaritás jelentős megnyilvánulása, hanem egy új lépés Európa megerősítése felé, amely ezzel vezető és kezdeményező szerepet szerez magának.

„Folyamatosan új védelmi és diplomáciai, politikai és integrációs, gazdasági és szankciós lépésekre van szükségünk, amelyek megerősítik közös álláspontunkat. Minél szélesebb körű a tevékenységünk, nagyobb a vezető szerepünk és több a kezdeményezésünk, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak alkalmazkodni a közös nyomásunkhoz” – idézte az Interfax-Ukrajina hírügynökség az államfőt.

Az unió előtt álló fontos lépések között említette elsősorban Ukrajna védelmi támogatásának növelését, beleértve fegyverek és lőszerek szállítását,

az ukrán katonák kiképzési körének bővítését és a védelmi ipar közös termelési kapacitásának növelését. Fontosnak nevezte továbbá a világ lehető legtöbb vezetőjének és államának bevonását az ukrán béketerv végrehajtásába, valamint azt, hogy azok az uniós tagországok, amelyek eddig nem tették meg, csatlakozzanak a NATO által Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz.

Zelenszkij sürgette az Oroszország elleni új uniós szankciócsomaggal kapcsolatos munka intenzívebbé tételét

és az Iránnal szembeni büntetőintézkedések kiterjesztését, valamint azt, hogy még idén kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-csatlakozásáról.

„Biztos vagyok abban, hogy Ukrajna és az egész szabad világ képes megnyerni ezt a konfliktust. Győzelmünk azonban közvetlenül az önökkel való együttműködésünktől függ. Minél erősebb és minél inkább az elveinkhez hű lépéseket teszünk, annál hamarabb véget ér ez a háború, és igazságosan fog véget érni: területi integritásunk helyreállításával és egész Európa békéjének megbízható szavatolásával” – zárta szavait az elnök.

Lavrov: nácizmus az orosz autók kitiltása Európából

Mindeközben

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn nácizmusnak nevezte, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak.

„Megdöbbentett, hogy az európaiakról, gyakorlatilag mindannyijukról, milyen gyorsan hullott le az a külső illendőség, amellyel az elmúlt években még takaróztak, megőrizve magukban a diplomácia és az elemi etika némi maradványát” – mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után.

„Ez (a gépkocsik kitiltása) lényegében annak a megnyilvánulása, amit nácizmusnak szoktak nevezni. És kizárólag az oroszokkal szemben (alkalmazzák), ahogyan sok más dolog is az oroszokkal kapcsolatban történik. Azt állítják: nem csak (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) hibás, hanem minden orosz hibás azért, hogy megválasztották őt. Itt van hát önöknek a színtiszta nácizmus” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő válaszintézkedéseket helyezett kilátásba.

„Azt kell tennünk, ami számunkra a legjobb. Nincs szükség minden alkalommal tükörreakcióra.

Idézet
Természetesen az ilyen teljesen abszurd döntések ismét negatív hatással lesznek a kapcsolatainkra, amelyek már amúgy is siralmas állapotban vannak, és egyébként messze nem tüntetik fel jó fényben azoknak az országoknak a vezetését, amelyek ilyen döntéseket hoznak”

– hangoztatta Peszkov.

Az Európai Bizottság szeptember elején kiadott pontosító állásfoglalásában közölte: az EU Tanácsa által Oroszország ellen még 2022-ben elrendelt szankciók az orosz állampolgárok orosz rendszámú személygépkocsijára is vonatkoznak, és ennek megfelelően

az orosz állampolgárok még turisztikai céllal sem léphetnek be személygépkocsijukkal az Európai Unió területére, még rövid időre sem.

Az oroszok emellett nem vihetnek be magukkal bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és vécépapírt sem.

Az orosz rendszámú gépkocsik behajtásának tilalmát a balti államok, Lengyelország és Finnország után hétfőtől Bulgária, keddtől pedig Norvégia vezeti be.

Lavrov Szocsiban szánalmasnak nevezte azt, ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy ország parlamentje egy „náci” – Yaroslav Hunka, a Waffen SS ukrán veteránja – előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején.

Az orosz tárcavezető szerint nyilvánvaló, hogy mind a házelnök, mind a kanadai titkosszolgálatok tisztában voltak azzal, hogy kit hívtak meg a törvényhozás ülésére.

„De a legszomorúbb az, hogy Trudeau, miután összeszedte a bátorságát, hogy bocsánatot kérjen, kitől kért bocsánatot: az ukránoktól és Zelenszkijtől, akikkel együtt sieg-elt ennek az alaknak. Szégyenletes!” – mondta a miniszter.

Kijev levette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról

Levette az OTP Bankot a nemzetközi háborút finanszírozó vállalatok listájáról az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) – jelentette be az ügynökség hétfőn a honlapján.
A közlemény szerint az elmúlt napokban az Európai Külügyi Szolgálat részvételével folytatott megbeszéléseken az OTP Bank számos kötelezettséget vállalt az orosz piacra vonatkozó jövőbeni terveivel kapcsolatban.
„A NAZK, teljesítve a megállapodás rá eső részét levette a bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, egyúttal arra számít, hogy az OTP Bank haladéktalanul betartja a megkötött megállapodást” – közölte az ügynökség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 14., szombat

Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea felé

Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea területe felé szombaton – közölte a dél-koreai hadsereg.

Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea felé
2024. szeptember 14., szombat

Jóváhagyta a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását a szerb elnök

Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.

Jóváhagyta a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását a szerb elnök
2024. szeptember 14., szombat

Heves orosz dróntámadás érte Kijevet szombat hajnalban

Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.

Heves orosz dróntámadás érte Kijevet szombat hajnalban
2024. szeptember 14., szombat

Az Egyesült Államok jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának

Az Egyesült Államok jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának, a szerződés értéke 7,2 milliárd dollár – derült ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből.

Az Egyesült Államok jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának
2024. szeptember 13., péntek

Megvan a botránya miatt távozó NAK-elnök utódja

Papp Zsolt Györgyöt választotta elnöknek a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki közgyűlése. Augusztus végén Győrffy Balázs addigi elnök lemondott, miután ittasan megütött egy nőt.

Megvan a botránya miatt távozó NAK-elnök utódja
2024. szeptember 13., péntek

A külföldön élő románok körében nincs tolongás a választásokra

Péntekig 6199 külföldön élő román állampolgár regisztrált az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján, hogy levélben vagy külföldi szavazóhelyiségben szavazhasson az idei államelnök-választáson.

A külföldön élő románok körében nincs tolongás a választásokra
2024. szeptember 13., péntek

Megkezdődött az első ukrán pilóták romániai kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára

Románia hamarosan Kijev rendelkezésére bocsátja a Patriot légvédelmi rendszert.

Megkezdődött az első ukrán pilóták romániai kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára
2024. szeptember 13., péntek

A brüsszeli Charleroi repülőtéren pénteken is folytatódó sztrájkra figyelmeztetik a román állampolgárokat

A külügyminisztérium tájékoztatja a Belgiumban tartózkodó, oda készülő vagy az országon átutazó román állampolgárokat, hogy a Charleroi repülőtéren csütörtökön kitört sztrájk pénteken is folytatódik.

A brüsszeli Charleroi repülőtéren pénteken is folytatódó sztrájkra figyelmeztetik a román állampolgárokat
2024. szeptember 12., csütörtök

Putyin szerint közel a NATO, Amerika és Európa közvetlen részvétele az ukrajnai háborúban

A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Putyin szerint közel a NATO, Amerika és Európa közvetlen részvétele az ukrajnai háborúban
2024. szeptember 12., csütörtök

Sztrájk miatt megbénult Belgium második legnagyobb repülőtere, minden járatot töröltek, köztük romániaiakat is

A dolgozók sztrájkja miatt csütörtökön megbénult Belgium második legnagyobb utasforgalmú repülőtere, a charleroi-i repülőtér, minden járatot töröltek – közölte az RTBF közszolgálati média.

Sztrájk miatt megbénult Belgium második legnagyobb repülőtere, minden járatot töröltek, köztük romániaiakat is