Fotó: Rompres
2008. január 23., 00:002008. január 23., 00:00
A tiltakozó megmozdulásra az egyik legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall szólított fel, s azon számos más szakma képviselõje is részt vett. Az elbocsátás elõtt álló alkalmazottakhoz több más bochumi üzem alkalmazottai is csatlakoztak. A tüntetõ menet élén haladók Nokia felirattal egy koporsót vittek. A megmozdulásban pártállástól függetlenül részt vett több magas rangú tartományi politikus is. A tüntetés szervezõi bejelentették, hogy további megmozdulásokat, illetve sztrájkokat terveznek az üzem bezárásának megakadályozása érdekében. Az IG Metall, valamint az üzemi tanács vezetõi közölték ugyanakkor: alternatív tervet készülnek a Nokia vezetõi elé terjeszteni. A Nokia gazdasági okokra hivatkozva jelentette be a 2300 alkalmazottat foglalkoztató mobiltelefon-üzem bezárását, és a Kolozs megyei Nemeszsukra telepítését. A bochumi gyár felszámolása további mintegy 2000 kisegítõ, illetve beszállító munkást érint. A Németországban rendkívüli felháborodást kiváltó ügybe bekapcsolódott Angela Merkel is. A kancellár asszony egy tegnapi nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az üzem tervezett bezárásával kapcsolatos véleményét személyesen tolmácsolta a Nokia helyi vezetõjének, Olli-Pekka Kallasvuónak. Merkel elmondta: egyértelmûvé tette, hogy teljesen érthetetlennek tekinti az üzem bezárásának szándékát, s mindazt, ami történik. Utalt ugyanakkor arra, hogy a gazdasági minisztérium és a Nokia között jelenleg is folynak a tárgyalások, de a felek megegyeztek abban, hogy errõl egyelõre semmit nem hoznak nyilvánosságra. Angela Merkel ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Nokiát bezárási tervének módosítására lehetne bírni. Egyidejûleg hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen az elbocsátással fenyegetett alkalmazottakon. Hírösszefoglaló
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.