Donald Trump elrendelte szerdán, hogy vezényeljék a fegyveres erők kötelékébe tartozó Nemzeti Gárdát az amerikai-mexikói határhoz.
2018. április 05., 09:182018. április 05., 09:18
2018. április 05., 09:202018. április 05., 09:20
A gárda tagjai segítenek majd az Egyesült Államok déli határainak védelmében, megakadályozandó, hogy az illegális bevándorlók átlépjék a határt.
Szerda délután Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter a Fehér Házban tartott tájékoztatóján már közölte, hogy az elnöki rendelet az általa irányított tárcát és a Pentagont (védelmi minisztériumot) fogja felkérni egyeztetésre a határ menti szövetségi államok kormányzóival. Nielsen elmondta, az egyeztetések már meg is kezdődtek, és a vezénylést is a lehető leghamarabb elkezdik.
„A rendszer a rossz magatartást jutalmazza, nem bünteti a törvényszegőket. S mindez aláássa nemzetünk gazdasági érdekeit” – közölte Nielsen, aki arról nem szólt, hogy a Nemzeti Gárda új feladata milyen hosszú időre szól. Arra az újságírói kérdésre, hogy hány gárdista érkezik a határra, a miniszter nem mondott konkrét adatokat. „Annyi, amennyi szükséges” – mondta. A belbiztonsági minisztériumhoz tartozó határ- és vámőrség szerdán hozta nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államokba belépni szándékozó illegális bevándorlók száma februárhoz képest márciusban 37 százalékkal nőtt, tavaly márciushoz képest pedig ez a növekedés ugrásszerű, 203 százalékos. Donald Trump kedden már jelezte, hogy mindenképpen valamelyik fegyvernemmel akarja erősíteni a határvédelmet, ahogy fogalmazott: „mindaddig, amíg nincs meg a fal, és nem megfelelő a biztonság, katonákkal védjük meg határainkat”.
A Nemzeti Gárda – tartalékos katonai erő – „bevetése” nem példa nélküli. Ronald Reagan elnöksége óta valamennyi amerikai elnök rövidebb-hosszabb időre, átmeneti feladatokra elrendelte a Nemzeti Gárda mozgósítását. Reagan például 1986-ban a kábítószer-kereskedők ellen vetette be a déli határoknál, George W. Bush 2006-ban hatezer gárdistát vezényelt a déli határokhoz szintén a kábítószer-kereskedelem ellen, valamint az illegális bevándorlás megfékezésére, 2010-ben pedig Barack Obama 1200 gárdistát rendelt a déli határra.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
Visszautasította a moldovai kormány az elnökválasztást elvesztő George Simion vádjait azzal kapcsolatosan, hogy Moldovában csalást követtek volna el a romániai megmérettetés kapcsán.
Kémkedéssel is gyanúsított ukrán férfi letartóztatását indítványozta a Fővárosi Főügyészség – közölte a vádhatóság kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!