Továbbra sincs megállapodás és kormány Csehországban

A cseh jobbközép koalíció és a szociáldemokrácia tegnap sem tudott megállapodni az új kormányról és a parlamenti alsóház elnökéről, ami azt jelenti, hogy majdnem nyolc héttel a képviselőházi választás után Csehországnak továbbra sincs új parlamentje és új kormánya.

Gazda Árpád

2006. július 27., 00:002006. július 27., 00:00

Mirek Topolánek, a választáson győztes Polgári Demokratikus Párt elnöke, akit Václav Klaus államfő bízott meg a kormányalakítási tárgyalásokkal, csalódottságának adott hangot, s azzal vádolta a Cseh Szociáldemokrata Pártot, hogy nem is óhajtja a megegyezést, csak az időt húzza. Topolánek helyzete egyre nehezebb, mert augusztus elejéig kapott határidőt Klaustól, hogy beszámoljon tárgyalásainak eredményéről. Az eddigi eredmény pedig csupán az, hogy hárompárti – polgári demokrata-kereszténydemokrata-zöld – koalíció alakult, azt azonban nem tudni, hogy a kormány hogyan szerezheti meg az alsóház bizalmát.
A probléma lényege, hogy a hárompárti jobbközép koalíciónak és az ellenzéknek egyaránt 100-100 mandátuma van a 200 tagú képviselőházban, ami nem teszi lehetővé, hogy az egyik oldal leszavazza a másikat. Ez az erőegyensúly eddig négy alkalommal is azt eredményezte, hogy nem sikerült megválasztani az új házelnököt, ami előfeltétele annak, hogy lemondjon a Jirí Paroubek vezette kormány, s az államfő új miniszterelnököt nevezhessen ki. Az immár ötödik kísérletre pénteken kerül sor. Megfigyelők szerint előzetes megállapodás nélkül azonban ez is kudarcra van ítélve.
Topolánek bejelentette, hogy a koalíció Jan Kasal személyében saját jelöltet állít pénteken. Ha azonban addig sikerülne a szociáldemokratákkal megállapodni a választás utáni helyzet rendezéséről, akkor Kasal jelölését visszavonják, s támogatni fogják Lubomír Zaoráleket, a szociáldemokraták jelöltjét. A szociáldemokrata párt azonban minden feltétel nélkül magának követeli a házelnöki tisztséget, mert ezzel esélyt kap arra, hogy a koalíció két esetleges sikertelen kormányalakítási kísérlete után ő maga is megpróbálkozhasson a kormányalakítással. Az első két esetben ugyanis az államfő ad kormányalakítási megbízatást, míg harmadszor a képviselőházi elnök. MTI