Szünetmentes terror. A Hamász terroristái csak akkor engednék el az elrabolt izraelieket, ha Izrael leállítja a terrorszervezet felszámolását célzó hadműveleteket
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász csütörtökön közleményben jelentette be, hogy akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi az iszlamista palesztin szervezet október 7-i támadása után megindított háborút a Gázai övezetben.
2024. május 31., 09:042024. május 31., 09:04
A terrorcsoport az új izraeli javaslatra válaszolva kijelentette, hogy kész „teljes megállapodást” kötni Izraellel, beleértve az összes túsz szabadon bocsátását, cserébe a palesztin biztonsági foglyokért, de csak akkor, ha Izrael „felhagy a gázai emberek elleni háborújával és agressziójával.”
A Hamász azt is közölte, arról tájékoztatta a közvetítőket, hogy csak akkor tér vissza a túszegyezményről szóló tárgyalásokhoz, ha Izrael az egyezkedés kezdetén beszünteti minden hadműveletét a Gázai övezetben.
„Izrael nem fejezi be a háborút cserébe az összes túsz kiszabadításáért” – mondta Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön az Izraelből október 7-én elraboltak családtagjaihoz szólva.
Hanegbi a családokkal tartott csütörtöki találkozóján úgy vélte, hogy
A találkozón a 12-es kereskedelmi tv beszámolója szerint Hanegbi, Benjámin Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársa dorgálta és sértegette a hozzátartozókat, és egy női rokon sírva távozott a megbeszélésről.
„Nem hiszek abban, hogy ennek a kormánynak sikerül az egész megállapodást lezárnia. Ez a kormány nem fog döntést hozni a háború leállításáról az összes túsz visszatéréséért. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb október 7. 2027 októberében” – mondta a TV szerint.
„Ha a túszok nem térnek vissza heteken vagy néhány hónapon belül, nincs másik tervünk”. Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és csak ezután fogunk új helyzetértékelést tartani” – hangoztatta, mire az egyik résztvevő válaszul állítólag azt közölte: Nos, akkor elvesztünk. Így van – felelte neki a nemzetbiztonsági tanácsadó.
Mindeközben csütörtökön David Mencer izraeli kormányszóvivő közölte:
A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló – több szakértő szerint onnan időközben kivont – négy zászlóaljának felszámolása volt.
A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt
Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt
„A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között” – mondta Jaron egy konferencián.
A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.
Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből.
Közben
sőt, „mennyiségileg és minőségileg” is intenzívebbé teszik azokat a gázai övezeti palesztinok támogatásaként az Izrael és a Hamász közötti háborúban.
A húszi fegyveresek november óta hajókat támadnak meg a Vörös-tenger térségében, Dél-Afrikát megkerülő, hosszabb és költségesebb útra kényszerítve a teherszállító hajókat. A lázadók később kiterjesztették támadásaikat az Indiai-óceánra is, és közölték, hogy bármilyen hajót célba vesznek, amely a Földközi-tengerre, az izraeli kikötőkbe tart.
Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) és a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal szerint az ömlesztett árut szállító hajóba szerdán három rakéta csapódott be. A hajó megrongálódott, de folytatta útját, feltehetően a legénység egy tagja sebesült meg.
Jahíja Szarí, a húszik szóvivője az X mikroblogon azt írta, hogy a Laaxon kívül még öt másik hajót is megtámadtak, válaszul a cionista ellenség (Izrael) által a rafahi menekültek ellen elkövetett bűncselekményekre. Vasárnap izraeli légicsapás ért egy menekülttábort a Gázai övezet déli határán elterülő városban, és legkevesebb negyvenöten életüket vesztették.
Szerda esti közleményük szerint
Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese nemzetközi haderőt állított fel a hajózás védelmére e stratégiai fontoságú övezetben, és brit segítséggel január óta hajt végre támadásokat a jemeni húszik ellen, akik azóta az Izraellel kapcsolatban álló hajókon kívül amerikai és brit hajókat is megtámadnak.
A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tegeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására.
A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.
A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján
Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.
A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton
A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével.
A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.
A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!