Tovább zsarol a Hamász terrorszervezet, csak a háború leállítása esetén hajlik a túszegyezményre

Tovább zsarol a Hamász terrorszervezet, csak a háború leállítása esetén hajlik a túszegyezményre

Szünetmentes terror. A Hamász terroristái csak akkor engednék el az elrabolt izraelieket, ha Izrael leállítja a terrorszervezet felszámolását célzó hadműveleteket

Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

A Hamász csütörtökön közleményben jelentette be, hogy akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi az iszlamista palesztin szervezet október 7-i támadása után megindított háborút a Gázai övezetben.

Hírösszefoglaló

2024. május 31., 09:042024. május 31., 09:04

A terrorcsoport az új izraeli javaslatra válaszolva kijelentette, hogy kész „teljes megállapodást” kötni Izraellel, beleértve az összes túsz szabadon bocsátását, cserébe a palesztin biztonsági foglyokért, de csak akkor, ha Izrael „felhagy a gázai emberek elleni háborújával és agressziójával.”

A Hamász azt is közölte, arról tájékoztatta a közvetítőket, hogy csak akkor tér vissza a túszegyezményről szóló tárgyalásokhoz, ha Izrael az egyezkedés kezdetén beszünteti minden hadműveletét a Gázai övezetben.

„Izrael nem fejezi be a háborút cserébe az összes túsz kiszabadításáért” – mondta Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön az Izraelből október 7-én elraboltak családtagjaihoz szólva.

Hanegbi a családokkal tartott csütörtöki találkozóján úgy vélte, hogy

a kormány első szakaszban megállapodást köthet a humanitárius kategóriába tartozó túszok, vagyis a nők, betegek és idősek visszajuttatásáról.

A találkozón a 12-es kereskedelmi tv beszámolója szerint Hanegbi, Benjámin Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársa dorgálta és sértegette a hozzátartozókat, és egy női rokon sírva távozott a megbeszélésről.

„Nem hiszek abban, hogy ennek a kormánynak sikerül az egész megállapodást lezárnia. Ez a kormány nem fog döntést hozni a háború leállításáról az összes túsz visszatéréséért. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb október 7. 2027 októberében” – mondta a TV szerint.

„Ha a túszok nem térnek vissza heteken vagy néhány hónapon belül, nincs másik tervünk”. Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és csak ezután fogunk új helyzetértékelést tartani” – hangoztatta, mire az egyik résztvevő válaszul állítólag azt közölte: Nos, akkor elvesztünk. Így van – felelte neki a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Mindeközben csütörtökön David Mencer izraeli kormányszóvivő közölte:

az izraeli hadsereg (IDF) mintegy háromszáz palesztin iszlamista fegyverest ölt meg azóta, hogy május 6-án elindította hadműveletét a Gázai övezet déli határán fekvő Rafah városa ellen.

A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló – több szakértő szerint onnan időközben kivont – négy zászlóaljának felszámolása volt.

A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt

számos ország, köztük az Egyesült Államok és Egyiptomi tiltakozott az ellen, hogy az izraeli hadsereg megtámadja a várost, ennek ellenére a támadás megindult május elején.

Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt

óva intette a kormányt attól, hogy „biankó csekket” adjon a hadseregnek.

„A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között” – mondta Jaron egy konferencián.

A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.

Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből.

Közben

az Irán-barát síita lázadók vezetője, Abdul-Malik al-Húszi egy csütörtöki televíziós beszédében közölte: a jemeni húszik folytatják támadásaikat a nyugati hajók ellen,

sőt, „mennyiségileg és minőségileg” is intenzívebbé teszik azokat a gázai övezeti palesztinok támogatásaként az Izrael és a Hamász közötti háborúban.

A húszi fegyveresek november óta hajókat támadnak meg a Vörös-tenger térségében, Dél-Afrikát megkerülő, hosszabb és költségesebb útra kényszerítve a teherszállító hajókat. A lázadók később kiterjesztették támadásaikat az Indiai-óceánra is, és közölték, hogy bármilyen hajót célba vesznek, amely a Földközi-tengerre, az izraeli kikötőkbe tart.

A húszik a napokban is jelentkeztek több hajó elleni támadás elkövetőjeként, közöttük a Görögország által üzemeltetett, Marshall-szigeteki zászló alatt közlekedő Laax teherhajó elleni rakétatámadás esetében.

Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) és a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal szerint az ömlesztett árut szállító hajóba szerdán három rakéta csapódott be. A hajó megrongálódott, de folytatta útját, feltehetően a legénység egy tagja sebesült meg.

Jahíja Szarí, a húszik szóvivője az X mikroblogon azt írta, hogy a Laaxon kívül még öt másik hajót is megtámadtak, válaszul a cionista ellenség (Izrael) által a rafahi menekültek ellen elkövetett bűncselekményekre. Vasárnap izraeli légicsapás ért egy menekülttábort a Gázai övezet déli határán elterülő városban, és legkevesebb negyvenöten életüket vesztették.

Szerda esti közleményük szerint

a húszik lelőttek egy MQ9 típusú amerikai drónt, amely ellenséges hadműveletet hajtott végre Jemen ellen.

Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese nemzetközi haderőt állított fel a hajózás védelmére e stratégiai fontoságú övezetben, és brit segítséggel január óta hajt végre támadásokat a jemeni húszik ellen, akik azóta az Izraellel kapcsolatban álló hajókon kívül amerikai és brit hajókat is megtámadnak.

A brit és az amerikai légierő csütörtökön éjjel ismét támadásokat intézett a húszi lázadók katonai létesítményei ellen.

A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tegeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására.

A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.

A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján

sikerült azonosítani a jemeni Hodeida kikötőváros közelében, két helyszínen számos olyan épületet, amelyekben drónok földi irányító létesítményei működtek. Ezekben az épületekben a húszik nagyon nagy hatótávolságú drónokat is tároltak.

Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.

A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton

sikerült azonosítani több olyan húszi létesítményt, amelyeknek szerepük volt a tengerhajózás elleni hadjárat vezénylésében és ellenőrzésében.

A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével.

A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.

A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 31., péntek

Pozsonyba szállították Robert Ficót, stabil a szlovák kormányfő állapota

Átszállították Pozsonyba Robert Fico szlovák kormányfőt – közölte Miriam Lapuníková, annak a besztercebányai kórháznak az igazgatója, ahol eddig kezelték a május közepén meglőtt miniszterelnököt.

Pozsonyba szállították Robert Ficót, stabil a szlovák kormányfő állapota
2024. május 31., péntek

Biden titokban engedélyezte, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel mérjenek csapást orosz területek ellen

Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai lőszerekkel mérjen csapást orosz területek ellen, bár korlátozta azok használatát.

Biden titokban engedélyezte, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel mérjenek csapást orosz területek ellen
2024. május 31., péntek

Minden vádpontban bűnösnek mondta ki Donald Trumpot az esküdtszék

Az esküdtszék mind a 34 vádpontban bűnösnek mondta ki csütörtökön Donald Trumpot az ellene üzleti iratok meghamisítása miatt, hallgatási pénz kifizetése nyomán indult büntetőeljárásban.

Minden vádpontban bűnösnek mondta ki Donald Trumpot az esküdtszék
2024. május 30., csütörtök

Stoltenberg nem tágít, lehetővé tenné, hogy Ukrajna NATO-fegyverekkel orosz területeket támadjon

Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában.

Stoltenberg nem tágít, lehetővé tenné, hogy Ukrajna NATO-fegyverekkel orosz területeket támadjon
2024. május 30., csütörtök

Partiumi embercsempész is akad Magyarország legkeresettebb bűnözői között

Két román állampolgár szerepel a legkeresettebb 50 magyarországi bűnöző között. A nemzetközileg körözött személyek többségét embercsempészetért keresik a magyar hatóságok.

Partiumi embercsempész is akad Magyarország legkeresettebb bűnözői között
2024. május 30., csütörtök

Szűk többséggel ugyan, de elfogadta a katalán amnesztiatörvényt a spanyol parlament

A spanyol parlament elfogadta a szeparatista katalán politikusok és aktivisták számára közkegyelmet biztosító amnesztiatörvényt csütörtökön Madridban.

Szűk többséggel ugyan, de elfogadta a katalán amnesztiatörvényt a spanyol parlament
2024. május 30., csütörtök

Amerika továbbra is ellenzi, hogy az ukránok amerikai fegyvereket vessenek be orosz területek ellen

Az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott ellenző álláspontján, ami az Ukrajnának küldött amerikai fegyverzet felhasználását illeti orosz területen – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora.

Amerika továbbra is ellenzi, hogy az ukránok amerikai fegyvereket vessenek be orosz területek ellen
2024. május 30., csütörtök

Ígéretes lehet az új gázai tűzszüneti megállapodás az Egyesült Államok szerint

Az Egyesült Államok szerint az új megállapodástervezet, amely az izraeli túszok szabadon engedéséről és az átmeneti tűzszünetről megjelent, elvezethet egy hosszabb fegyvernyugváshoz a Gázai övezetben, de ehhez sok munkára van még szükség.

Ígéretes lehet az új gázai tűzszüneti megállapodás az Egyesült Államok szerint
2024. május 30., csütörtök

„Értékes partner a térségben”: Washington tovább támogatja Moldovát Blinken szerint

A térségbeli orosz befolyás fokozódásától tartó Washington támogatásáról biztosította szerdán Chișinăuban Moldovát az amerikai külügyminiszter.

„Értékes partner a térségben”: Washington tovább támogatja Moldovát Blinken szerint
2024. május 29., szerda

Idén sem kerülhet közelebb Ukrajna a NATO-hoz, késik a nyugati fegyverek jelentős része

Ukrajna nem fog továbblépni a NATO-tagság felé az idei éves csúcstalálkozón, mivel attól tartanak, hogy a szövetség háborúba keveredhet Oroszországgal – jelentette a The Telegraph kedden.

Idén sem kerülhet közelebb Ukrajna a NATO-hoz, késik a nyugati fegyverek jelentős része