Tovább zsarol a Hamász terrorszervezet, csak a háború leállítása esetén hajlik a túszegyezményre

Tovább zsarol a Hamász terrorszervezet, csak a háború leállítása esetén hajlik a túszegyezményre

Szünetmentes terror. A Hamász terroristái csak akkor engednék el az elrabolt izraelieket, ha Izrael leállítja a terrorszervezet felszámolását célzó hadműveleteket

Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

A Hamász csütörtökön közleményben jelentette be, hogy akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi az iszlamista palesztin szervezet október 7-i támadása után megindított háborút a Gázai övezetben.

Hírösszefoglaló

2024. május 31., 09:042024. május 31., 09:04

A terrorcsoport az új izraeli javaslatra válaszolva kijelentette, hogy kész „teljes megállapodást” kötni Izraellel, beleértve az összes túsz szabadon bocsátását, cserébe a palesztin biztonsági foglyokért, de csak akkor, ha Izrael „felhagy a gázai emberek elleni háborújával és agressziójával.”

A Hamász azt is közölte, arról tájékoztatta a közvetítőket, hogy csak akkor tér vissza a túszegyezményről szóló tárgyalásokhoz, ha Izrael az egyezkedés kezdetén beszünteti minden hadműveletét a Gázai övezetben.

„Izrael nem fejezi be a háborút cserébe az összes túsz kiszabadításáért” – mondta Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön az Izraelből október 7-én elraboltak családtagjaihoz szólva.

Hanegbi a családokkal tartott csütörtöki találkozóján úgy vélte, hogy

a kormány első szakaszban megállapodást köthet a humanitárius kategóriába tartozó túszok, vagyis a nők, betegek és idősek visszajuttatásáról.

A találkozón a 12-es kereskedelmi tv beszámolója szerint Hanegbi, Benjámin Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársa dorgálta és sértegette a hozzátartozókat, és egy női rokon sírva távozott a megbeszélésről.

„Nem hiszek abban, hogy ennek a kormánynak sikerül az egész megállapodást lezárnia. Ez a kormány nem fog döntést hozni a háború leállításáról az összes túsz visszatéréséért. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb október 7. 2027 októberében” – mondta a TV szerint.

„Ha a túszok nem térnek vissza heteken vagy néhány hónapon belül, nincs másik tervünk”. Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és csak ezután fogunk új helyzetértékelést tartani” – hangoztatta, mire az egyik résztvevő válaszul állítólag azt közölte: Nos, akkor elvesztünk. Így van – felelte neki a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Mindeközben csütörtökön David Mencer izraeli kormányszóvivő közölte:

az izraeli hadsereg (IDF) mintegy háromszáz palesztin iszlamista fegyverest ölt meg azóta, hogy május 6-án elindította hadműveletét a Gázai övezet déli határán fekvő Rafah városa ellen.

A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló – több szakértő szerint onnan időközben kivont – négy zászlóaljának felszámolása volt.

A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt

számos ország, köztük az Egyesült Államok és Egyiptomi tiltakozott az ellen, hogy az izraeli hadsereg megtámadja a várost, ennek ellenére a támadás megindult május elején.

Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt

óva intette a kormányt attól, hogy „biankó csekket” adjon a hadseregnek.

„A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között” – mondta Jaron egy konferencián.

A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.

Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből.

Közben

az Irán-barát síita lázadók vezetője, Abdul-Malik al-Húszi egy csütörtöki televíziós beszédében közölte: a jemeni húszik folytatják támadásaikat a nyugati hajók ellen,

sőt, „mennyiségileg és minőségileg” is intenzívebbé teszik azokat a gázai övezeti palesztinok támogatásaként az Izrael és a Hamász közötti háborúban.

A húszi fegyveresek november óta hajókat támadnak meg a Vörös-tenger térségében, Dél-Afrikát megkerülő, hosszabb és költségesebb útra kényszerítve a teherszállító hajókat. A lázadók később kiterjesztették támadásaikat az Indiai-óceánra is, és közölték, hogy bármilyen hajót célba vesznek, amely a Földközi-tengerre, az izraeli kikötőkbe tart.

A húszik a napokban is jelentkeztek több hajó elleni támadás elkövetőjeként, közöttük a Görögország által üzemeltetett, Marshall-szigeteki zászló alatt közlekedő Laax teherhajó elleni rakétatámadás esetében.

Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) és a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal szerint az ömlesztett árut szállító hajóba szerdán három rakéta csapódott be. A hajó megrongálódott, de folytatta útját, feltehetően a legénység egy tagja sebesült meg.

Jahíja Szarí, a húszik szóvivője az X mikroblogon azt írta, hogy a Laaxon kívül még öt másik hajót is megtámadtak, válaszul a cionista ellenség (Izrael) által a rafahi menekültek ellen elkövetett bűncselekményekre. Vasárnap izraeli légicsapás ért egy menekülttábort a Gázai övezet déli határán elterülő városban, és legkevesebb negyvenöten életüket vesztették.

Szerda esti közleményük szerint

a húszik lelőttek egy MQ9 típusú amerikai drónt, amely ellenséges hadműveletet hajtott végre Jemen ellen.

Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese nemzetközi haderőt állított fel a hajózás védelmére e stratégiai fontoságú övezetben, és brit segítséggel január óta hajt végre támadásokat a jemeni húszik ellen, akik azóta az Izraellel kapcsolatban álló hajókon kívül amerikai és brit hajókat is megtámadnak.

A brit és az amerikai légierő csütörtökön éjjel ismét támadásokat intézett a húszi lázadók katonai létesítményei ellen.

A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tegeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására.

A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.

A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján

sikerült azonosítani a jemeni Hodeida kikötőváros közelében, két helyszínen számos olyan épületet, amelyekben drónok földi irányító létesítményei működtek. Ezekben az épületekben a húszik nagyon nagy hatótávolságú drónokat is tároltak.

Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.

A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton

sikerült azonosítani több olyan húszi létesítményt, amelyeknek szerepük volt a tengerhajózás elleni hadjárat vezénylésében és ellenőrzésében.

A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével.

A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták.

A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 01., hétfő

Sulyok Tamás: az Unió Európa reménye és ígérete kell maradjon

Magyarország elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, valamint a béke megőrzése mellett – mondta a köztársasági elnök hétfőn Brüsszelben.

Sulyok Tamás: az Unió Európa reménye és ígérete kell maradjon
2024. július 01., hétfő

Orbán Viktor átvette az EU-elnökséget, Magyarország hét fő prioritást követ

Orbán Viktor hétfőn Brüsszelben tárgyalást folytatott Alexander De Croo belga kormányfővel, a találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következő hat hónapra.

Orbán Viktor átvette az EU-elnökséget, Magyarország hét fő prioritást követ
2024. július 01., hétfő

Fokozatosan visszatérhet kormányfői feladatai ellátásához Robert Fico

A következő napokban várhatóan ismét megjelenik a nyilvánosság előtt és fokozatosan visszatérhet kormányfői feladatai ellátásához Robert Fico szlovák miniszterelnök – jelentette be Robert Kalinák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes.

Fokozatosan visszatérhet kormányfői feladatai ellátásához Robert Fico
2024. június 30., vasárnap

Már temeti Macron táborát a nemzetgyűlési választások első fordulóját megnyerő Marine Le Pen

Emmanuel Macron francia államfő széleskörű demokratikus és republikánus összefogásra szólított fel vasárnap este a nemzetgyűlési választások egy hét múlva esedékes második fordulójában a Marine Le Pen által fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) ellen.

Már temeti Macron táborát a nemzetgyűlési választások első fordulóját megnyerő Marine Le Pen
2024. június 30., vasárnap

Gyásznap egy ukrán városban, sok áldozatot követelt az orosz rakétacsapás

Gyásznapot tartottak vasárnap az ukrajnai Zaporizzsja megyében a Vilnyanszk városközpontját ért szombati orosz rakétacsapás áldozatainak emlékére. A becsapódás hét ember halálát okozta, több tízen megsebesültek.

Gyásznap egy ukrán városban, sok áldozatot követelt az orosz rakétacsapás
2024. június 30., vasárnap

Újabb antifa támadót adtak ki a német hatóságok a magyar rendőrségnek

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét a magyar rendőrségnek, közben az egyik elkövető EP-mandátumot szerzett Olaszországban.

Újabb antifa támadót adtak ki a német hatóságok a magyar rendőrségnek
2024. június 30., vasárnap

Lángok csaptak fel a hőség miatt Athén közelében, tűzvész fenyegeti Efezus ősi városát

Görögország és Törökország kedvelt turistacélpontjain is lángok lobbantak fel a kánikula miatt – olvasható a román közszolgálati televízió honlapján.

Lángok csaptak fel a hőség miatt Athén közelében, tűzvész fenyegeti Efezus ősi városát
2024. június 30., vasárnap

Orbán Viktor Bécsben az új európai politikai frakció létrejöttéről

Új korszak kezdődik – jelentette ki a Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Bécsben, ahol új európai politikai együttműködést jelentettek be Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel.

Orbán Viktor Bécsben az új európai politikai frakció létrejöttéről
2024. június 30., vasárnap

Megkezdődtek a nemzetgyűlési választások Franciaországban: megakadályoznák, hogy a Nemzeti Tömörülés kormányra kerüljön

Megkezdődött Franciaországban az előre hozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.

Megkezdődtek a nemzetgyűlési választások Franciaországban: megakadályoznák, hogy a Nemzeti Tömörülés kormányra kerüljön
2024. június 29., szombat

Íjpuskás, feltehetően iszlamista merénylőt lőttek le Izrael belgrádi nagykövetségénél

Számszeríjjal sebesített meg egy, a belgrádi izraeli nagykövetséget őrző szerb csendőrt szombat délelőtt egy támadó, akit a csendőr agyonlőtt.

Íjpuskás, feltehetően iszlamista merénylőt lőttek le Izrael belgrádi nagykövetségénél