Fotó: Európai Parlament
Mielőbb helyre kell állítani a párbeszédet Törökországgal Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról – jelentette ki kedden Ulf Kristersson svéd kormányfő.
2023. január 25., 09:192023. január 25., 09:19
2023. január 25., 09:302023. január 25., 09:30
„Egyetlen más nemzetbiztonsági kérdés sem bír akkora jelentőséggel mint az, hogy közösen Finnországgal gyorsan NATO-tagokká váljunk” – hangsúlyozta Kristersson újságíróknak nyilatkozva. Tobias Billström külügyminiszter hozzátette, hogy Svédország jelenleg a második világháború óta legbizonytalanabb biztonságpolitikai helyzetbe került.
Törökország a közelmúltban történt svédországi „provokációkra” hivatkozva kedden határozatlan időre felfüggesztette a háromoldalú mechanizmust a NATO-csatlakozásra váró Svédországgal és Finnországgal.
Kristersson az üggyel kapcsolatban leszögezte, hogy nincs ellentmondás a szólásszabadság jogának fenntartása és a NATO-csatlakozás folyamatának továbbvitele között. Mint mondta, teljesen rendjén van, hogy eltérő vélemények vannak a NATO-csatlakozással kapcsolatban.
Ugyanakkor Svédországban és Finnországban is nagy többséggel döntöttek arról, hogy a két ország az észak-atlanti szövetséghez csatlakozzon.
Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A két észak-európai ország tavaly megállapodást írt alá Törökországgal, hogy meg tudjanak egyezni Törökországgal. Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!