2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a parlament külügyi és határon túli bizottsága előtt azt mondta, „a vajdasági magyar nemzeti közösség akkor tud politikai irányban is továbblépni, (...) ha megfelelő támogatást kap Budapesttől”. Eljött az ideje annak, hogy a magyarországi pártok, a kormány, a diplomácia, az Európai Parlament tagjai képviseljék is – ha képviselhetőnek tartják – ezt a koncepciót – hangoztatta. Az ülésen a bizottság ugyan formálisan nem nyilvánította ki támogatását, ám a meghallgatást követően a távirati irodának Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére.
A vajdasági politikusok a tavaszi szerbiai parlamenti, regionális és önkormányzati választásokat magyar szempontból – Pál Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének szavaival – „viszonylag jónak, de nem a várakozásoknak megfelelőnek” értékelték. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint ebben szerepe lehetett annak, hogy a magyarok egy része, tartva a radikálisok megerősödésétől, inkább az Európa-párti demokratákra szavazott. Pásztor István az autonómiatörekvésekkel öszszefüggésben azt mondta, a „potenciális partnerkörrel” nem kíván az autonómiáról tárgyalni. Mint mondta, tárgyalni kíván azonban a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozataláról, a részarányos foglalkoztatásról, a garantált parlamenti helyekről és a multietnikus régió kérdéséről. Ne autonómiáról, hanem ezekről a kérdésekről tárgyaljunk, ez maga az autonómia. Így nagyobb esélyünk van, mintha koncepciót lobogtatunk a levegőben – fogalmazta meg saját álláspontját a politikus. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában, és így a kisebbségben élő magyarok ügye nem vált „néprajzi problémává”.
MTI
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.