Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A hegyvidéki területek és az azokkal szomszédos térségek ökoszisztémája nagyban összekapcsolódik, ezért Magyarország támogatja azt az elvet, amelynek értelmében a határon átívelő folyók szennyezése esetén a szennyezőknek kellene fizetniük – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este New Yorkban.
2022. szeptember 20., 12:122022. szeptember 20., 12:12
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hegyvidékek fejlődésével foglalkozó értekezleten kijelentette, hogy ugyan hazánkban nincsenek nagyon magas hegyek, de az ország körül igen, ezért a kormány különösen fontosnak tartja a hegyvidéki és az azokkal szomszédos területek integrált kezelését.
Rámutatott, hogy a magyarországi folyók 95 százaléka más országban ered, ezért „hihetetlenül fontos lenne egy integrált nemzetközi terv vizeink kezelése és védelme érdekében”.
ráadásul fenntartható vízgazdálkodás nélkül a hegyvidéki területek fenntartható fejlődése is elképzelhetetlen.
– mondta a Sajó szennyezésére utalva. „Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni, akkor azoknak a közösségek kell megfizetniük a szennyezés árát, amelyek egyáltalán nem felelősek érte, ez pedig elfogadhatatlan” – szögezte le.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte a hegyvidékek fejlődésével kapcsolatos kérdések napirenden tartását a nemzetközi politikában, ugyanis a szárazföld negyedét ilyen területek adják, itt a világnépesség mintegy 15 százaléka él, döntő többségben fejlődő országokban.
valamint az ott termő növények fontos élelmiszerforrást jelentenek, aminek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni a jelenlegi élelmezési válság közepette. Kitért az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra, a természeti katasztrófákra is, amelyek szavai szerint mindenkire felelősséget rónak a világon. Ezzel összefüggésben pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.
A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy Magyarország aktív támogatója a 2030 Vízforrás Csoportnak (2030 Water Resources Group – WRG), hárommillió dollárral támogatta annak működését, továbbá felszólította az ENSZ-t, hogy kezelje kiemelt ügyként ezt a témát és hozzon létre különleges vízgazdálkodási jelentéstevői pozíciót.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
szóljon hozzá!