Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A vilniusi NATO-csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása lesznek – közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán.
2023. július 11., 12:562023. július 11., 12:56
Szijjártó Péter a vilniusi NATO csúcsra indulva azt írta, hogy Magyarország álláspontja egyértelmű:
„Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé.
– fogalmazott a tárcavezető.
A helyszínre érkezve arról beszélt: Magyarország számára a legfontosabb a NATO azon korábbi világos döntésének megerősítése, amely szerint a katonai szervezet nem részese az ukrajnai fegyveres konfliktusnak, és mindent elkövet az eszkaláció megakadályozása érdekében.
„Ez nekünk, a szomszédságban élőknek, rendkívül fontos, hiszen
– mutatott rá.
„Ennek a kontextusában kell értelmezni minden más kérdést, a NATO és Ukrajna jövőbeni viszonyának alakulását is például” – tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy van egy tábor, amely az utóbbi időben határozottan érvelt amellett, hogy Kijevnek ezúttal világos menetrendet kell kapnia a csatlakozásra vonatkozóan. Szavai szerint ezzel szemben állnak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és folyamatosan óvatosságra intettek – mondta.
„Így voltunk ezzel mi is, egy darabig legalábbis a nyitott fórumokon egyedül, a zárt ajtók mögött azért többen is. Közülük azért jó néhányan most az elmúlt napokban kiléptek a napfényre, és világossá vált, hogy azért sokan felelősségteljesebben gondolkodnak a kérdésről, mint ahogy az tűnhetett” – mondta.
Ez azonnal háborús kockázatot jelentene az egész szövetség számára” – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy jó esély van arra, hogy e téren felelősségteljes döntés szülessen, a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetében ugyanis
Kiemelte, hogy az ukrán éves programokat majd a tagállami külügyminiszterek értékelik, márpedig a NATO nem pusztán katonai, hanem egyben értékalapú szövetség is, így ezek a szempontok is számítanak a belépés ügyében.
Aláhúzta: ilyen
ez hangsúlyos szerepet játszik majd a kormány álláspontjának kialakításában.
A miniszter üdvözölte, hogy a zárónyilatkozat aktuális tervezete világosan fogalmaz annak kapcsán is, hogy
„... a dolgok mostani állása szerint jó esély van arra, hogy elkerüljünk egy abszolút felelőtlen döntést, elkerüljünk egy olyan döntést, amely a háború eszkalációjának óriási kockázatával járna” – közölte.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!