Fotó: MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartja Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.
2018. január 12., 12:172018. január 12., 12:17
2018. január 12., 12:572018. január 12., 12:57
Szijjártó Péter pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult.
Szijjártó Péter közölte: éppen ezért természetesnek evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Jelezte: pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a „miniszter-helyettes világossá tette számára” a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig „bizonyos nyelvtani magyarázatot” próbált adni a kijelentésre. Szijjártó Péter leszögezte, a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, hanem annál sokkal fontosabbnak.
Szijjártó Péter arra reagált, hogy a román kormányfő szerdán este a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatban egyebek mellett azt nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.
„Magyarország célja továbbra is az, hogy Románia területén elő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít” – szögezte le pénteken Szijjártó. A külügyminiszter közölte: elvárják Románia miniszterelnökétről, Románia kormányától, hogy ezt a helyzetet sürgősen tisztázza. Szijjártó Péter azt is nyomatékosította: a kisebbségek jogairól szóló viták gyakoriak Európában, és mivel érzékeny kérdésről van szó, fontos a kulturáltság és egymás tisztelete, azonban a román kormányfő nyilatkozata ezt teljes mértékben nélkülözte.
Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől, Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a 21. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. „Ha nem arra gondolt” – jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy „a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz”. Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.
Arra a kérdésre, nem gondolják-e hogy az autonómiát elutasító román állásponttal szemben teljesen reménytelen a fellépés, Szijjártó Péter azt mondta: az autonómiáról szóló vita legitim, ezt a kezdeményezést a Románia területén törvényesen működő pártok tették meg, és ezt a vitát le lehet folytatni kulturáltan. Hangsúlyozta ugyanakkor: az, hogy ezzel kapcsolatban egy ország miniszterelnöke lógással, felakasztással fenyegessen egy nemzeti közösséget, elfogadhatatlan, ezt a két dolgot nem szabad összemosni, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a román miniszterelnök nem kér elnézést a szavaiért, a külügyminiszter úgy reagált: várjuk ki, mi lesz a román politikai vezetés álláspontja és a viselkedése. Jelezte: folyamatosan konzultál az RMDSZ vezetőivel az ügyben.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
1 hozzászólás