Szijjártó: előkészületben a kerítés a magyar–román határon is

A magyar–román határon is előkészületeket tesznek egy kerítés megépítésére – jelentette be kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Eközben a magyar kormány kedden tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet hirdetett két megyére.

Hírösszefoglaló

2015. szeptember 15., 16:272015. szeptember 15., 16:27

2015. szeptember 15., 16:372015. szeptember 15., 16:37

A magyar–szerb határon keddre elkészült a határzár, és a jogi határzár is életbe lépett, ám közben az Európai Unió belügyminiszterei csupán részlegesen tudtak megállapodni a migránsok szétosztásáról és a kvótarendszerről.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden közölte: a magyar–román határon, a magyar–szerb–román hármashatártól „ésszerű távolságig” húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány. Az MTI által idézett Szijjártó szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar–szerb határon lévő kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába.

Előkészítő munkáról van szó, a határvonaltól négy méterre, magyar területen kezdik meg a földmunkálatokat, amelyek szükség esetén ideiglenes biztonsági határzár, kerítés felépítését teszik lehetővé. A kormány döntéséről tájékoztatást kapott a román külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkára – mondta a miniszter.

Az „ésszerű távolság” azt jelenti, hogy a hármashatártól a Maros folyóig, majd onnan még pár kilométer hosszan kezdik meg az előkészítő munkálatokat – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a magyar álláspont szerint világos prioritás lista kell, amikor az Európai Unió közös megoldásokat keres a közösséget „elképesztő erőpróba\" elé állító bevándorlásra.
Első helyen a határok megvédésének képessége van, Magyarország ennek érdekében mindent meg is tesz. Keddtől mind a fizikai, mind a jogi lehetőségek adottak, hogy Magyarország hatékonyan meg tudja védeni külső, schengeni határát – mondta.

A kedden kora délután életbe lépett válsághelyzetet Kovács Zoltán kormányszóvivő jelentette be Szegeden. Közölte, a válsághelyzet addig marad érvényben, amíg szükség van rá. Hangsúlyozta, mindenkinek – a valódi menekülteknek is – elemi érdeke, hogy véget érjen az illegális migráció.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, az ideiglenes biztonsági határzár kialakítása, a jogszabályváltozások, illetve a határ őrizetének megerősítése minimalizálni fogja az illegális migrációt. Magyarország igyekszik a schengeni előírásokat a lehető legszigorúbban és legkövetkezetesebben alkalmazni, de szinte az egyetlen ország, amely betartja a nemzetközi szabályokat.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, kedd délelőtt hatvan esetben intézkedett a rendőrség illegális határátlépés miatt. Közülük 45 embert a déli határon fogtak el, ők a határzáron keresztül vagy azt megbontva léptek magyar területre, ezért büntetőeljárást indítottak ellenük. Hozzátette: a megrongált kerítésszakaszokat haladéktalanul kijavították.

A főtanácsadó közölte, a Szerbia felől érkező migránsok két tranzitzónában – Röszkén és Tompán – nyújthatják be menedékkérelmüket. Itt regisztrálják személyes adatait, ujjlenyomatokat és arcképfelvételt készítenek, melyet rögzítenek az uniós adatbázisba.

A tranzitban tartózkodók ellátásáról a magyar állam gondoskodik. Amennyiben a menedékkérők ügyében 24 órán belül nem születik döntés a tranzitban kialakított szálláshelyekre kerülnek. A kérelmüket legkésőbb nyolc napon belül elbírálják a hatóságok, az érintettek két napon belül bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. Elutasító döntés esetén a migránst visszaküldik Szerbiába, ez azonban nem tekinthető kitoloncolásnak, hiszen a kérelmező a tranzitban jogilag nem lépett magyar területre – tudatta Bakondi György. Hozzátette: a migráns a tranzitban nincs őrizetben, azt bármikor elhagyhatja.  

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a kedden hatályba lépett törvénymódosítás adott lehetőséget. A szabályozás szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező menedékjogi elismerést kérők száma egy hónapban átlagosan a napi 500 embert vagy két egymás utáni héten átlagosan a napi 750 embert vagy egy hét alatt átlagosan a napi 800 embert meghaladja.

A magyar intézkedések kapcsán kedden Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök jogos kérdéseket vet fel az Európai Unió külső határainak védelméről, akinek pedig vannak a magyar megoldásnál jobb javaslatai, terjessze elő azokat.

Elégedetlenek a kint rekedt migránsok

A kedden lépett életbe a jogi határzár mellett a szerb–magyar határon felállított kerítés is elkészült. A Horgos felől a határt átszelő vasútvonalat, amelynek mentén a migránsok tömegei érkeztek, egy szögesdróttal fölszerelt tehervagonnal zárták el. A röszkei és az ásotthalmi határátkelőt kedden teljesen lezárták, a magyar hatóságok. A határt rendőrök és a honvédség őrzi, a levegőből helikopterek figyelik a mozgást.

Röszkénél kialakítottak egy áteresztési pontot, amelybe meg is kezdték a migránsok áteresztését. A NATO-kerítéssel körbevett és lakókonténerekkel berendezett tábor az a terület, ahol a migránsok beadhatják menedékkérelmüket, és megvárhatják annak elbírálását is. A szigorítások miatt már meg is születtek az első elutasító kérelmek, hiszen a migránsok biztonságosnak minősített országból, Szerbiából érkeztek, vagyis nem jogosultak menekültstátusra.

A régi horgos-röszkei határátkelőhelynél több ezren várakoztak, többször „freedom, freedom\", azaz „szabadság, szabadság\" felkiáltásokkal tiltakoztak és azt követelték, a hatóságok engedjék be őket Magyarországra. Volt, aki éhségsztrájkkal fenyegetőzött.

Reggel még csak néhány százan sátoroztak és várakoztak Horgoson, délelőtt azonban további csoportokat szállítottak oda a dél-szerbiai Presevóból, valamint Belgrádból, Szabadkáról és Magyarkanizsáról érkező autóbuszok. A magyar hatóságok arabul többször is tájékoztatták a migránsokat arról, hogy hiába várakoznak, nem engedik őket be, menjenek a másik horgosi átkelő felé, ott bejuthatnak Magyarországra. A szerb rendőrök viszont visszaterelték a határátkelőre azokat, akik az autópálya felé indulva megpróbáltak átmenni a másik átkelőre.

A magyar hatóságok és a migránsok dolgát megnehezítheti, hogy szerb szociálisügyi miniszter hétfőn azt mondta: azok a migránsok, akik nem jutnak át a magyar határon, és az úgynevezett senki földjén maradnak, visszatérhetnek Szerbiába, és elmehetnek bármelyik befogadóközpontba, ám azokat, akik átmennek a határon, és visszaküldik őket, nem fogadja vissza Szerbia, értük nem felel.

Kedden amúgy kiderült: hétfőn rekordszámú, 9380 migráns érkezett illegálisan Magyarországra. Közben az Avoid Hungary – Migration news (Kerüljétek el Magyarországot – Migrációs hírek) elnevezésű Facebook-csoport tagjai Macedóniában már Horvátországon keresztül vezető új útvonalat javasló térképeket osztottak a migránsoknak.

Egyébként a szerb oldalon ragadt Gyurcsány Ferenc DK-elnök is, aki pártja vezetőivel tekintette meg a migránshelyzetet, viszont közben lezárták a határt.

Nincs megegyezés a 120 ezer menekült elosztásáról

Mivel a keleti tagállamok továbbra sem támogatták a bevándorlók szétosztását, az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei csupán elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között – tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.

A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű.  A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

A kötelező kvótákat határozottan ellenzők táborában Románia is ott van: a tanácskozáson részt vevő Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter megismételte, miszerint Románia csak az önkéntes befogadást tudja elfogadni, ezért a Brüsszel által az országba telepíteni akart 8351 helyett csupán az előzetesen vállalt számú migránst, Olaszországból és Görögországból 1705, az EU-n kívülről pedig 80 további menedékkérőt hajlandó befogadni.

Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is. Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt.

A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt.

A tagállamok között a miniszter beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia.

Kedden az ügy kapcsán Angela Merkel német kancellár – miután osztrák kollégájával, Werner Faymannal tárgyalt – közölte: jövő hétre rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze migránsügyben. 

Tucatnyi menekült a tengerbe fulladt Törökország partjainál

Legalább tizenhárom ember, köztük négy gyermek a tengerbe fulladt kedden a török partok közelében, mert egy menekülteket szállító hajó elsüllyedt az Égei-tengeren Törökország és Görögország között. A szerencsétlenség kedd reggel történt Törökország délnyugati partjainál.

A menekültek a görögországi Kósz szigetre próbáltak eljutni a török Dogan hírügynökség tájékoztatása szerint. A török parti őrség a hajó kétszázöt utasát partra szállította, a kutatási és mentési műveletek még tartanak. A török hatóságok összesen mintegy 42 ezer menekültet szállítottak partra az év eleje óta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 17., vasárnap

Witkoff: szilárd biztonsági garanciákról állapodott meg Ukrajna számára Trump és Putyin

Az amerikai elnök és orosz kollégája pénteki alaszkai találkozójukon „szilárd biztonsági garanciákról” állapodtak megUkrajna számára – jelentette be vasárnap Steve Witkoff.

Witkoff: szilárd biztonsági garanciákról állapodott meg Ukrajna számára Trump és Putyin
2025. augusztus 17., vasárnap

Európai kísérettel utazik Zelenszkij Washingtonba

Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.

Európai kísérettel utazik Zelenszkij Washingtonba
2025. augusztus 17., vasárnap

Lövöldözés egy amerikai étteremben: három ember meghalt, többen megsebesültek

Három ember meghalt, további nyolcan pedig megsebesültek, amikor több fegyveres tüzet nyitott egy brooklyni étteremben vasárnap hajnalban, zárás körül – közölte a New York Postra hivatkozva a Híradó.hu.

Lövöldözés egy amerikai étteremben: három ember meghalt, többen megsebesültek
2025. augusztus 17., vasárnap

Az izraeli hadsereg a gázai palesztinok áttelepítésére készül

Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a

Az izraeli hadsereg a gázai palesztinok áttelepítésére készül
2025. augusztus 17., vasárnap

Trump péntekig összehozná a háromoldalú csúcstalálkozót, Putyin az egész Donbaszt akarja

Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.

Trump péntekig összehozná a háromoldalú csúcstalálkozót, Putyin az egész Donbaszt akarja
2025. augusztus 16., szombat

Afrikába telepítheti Izrael a gázai palesztinokat

Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.

Afrikába telepítheti Izrael a gázai palesztinokat
2025. augusztus 16., szombat

Európai reakció az alaszkai csúcstalálkozóra: elutasítják Putyin feltételeit

Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.

Európai reakció az alaszkai csúcstalálkozóra: elutasítják Putyin feltételeit
2025. augusztus 16., szombat

Elemzők: bár Trump és Putyin találkozóján nem állapodtak meg a fegyverszünetről, azért lehet még ígéretes folytatás

Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.

Elemzők: bár Trump és Putyin találkozóján nem állapodtak meg a fegyverszünetről, azért lehet még ígéretes folytatás
2025. augusztus 16., szombat

Kreml: Moszkva és Washington közösen keresheti tovább a megoldást – Megszólalt a román külügy is

Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.

Kreml: Moszkva és Washington közösen keresheti tovább a megoldást – Megszólalt a román külügy is
2025. augusztus 16., szombat

Zelenszkij: Ukrajna kész a békéért dolgozni, hétfőn találkozom Trumppal

Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.

Zelenszkij: Ukrajna kész a békéért dolgozni, hétfőn találkozom Trumppal