Szijjártó Péter és Mihai Popșoi Chișinăuban
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Magyarország mindent megtesz a soros európai uniós elnökség alatt a bővítés felgyorsítása érdekében, és minden támogatást megad ahhoz is, hogy Moldova minél hamarabb csatlakozhasson a közösséghez – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Chișinăuban.
2024. szeptember 06., 12:362024. szeptember 06., 12:36
A tárcavezető a moldovai kollégájával, Mihai Popșoijal tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy napjainkban nem csupán a háború jelentette biztonsági kihívásokkal kell szembenézni, hanem a rendkívüli gazdasági megpróbáltatásokkal is, és világosan látszik az, hogy az alakuló új világrend nem az Európai Unió erősödését fogja magával hozni.
„A kérdés az, hogyan lehetne az Európai Uniónak új lendületet adni, hogyan szívhat magába új energiát, hogyan is kaphat új ambíciókat az Európai Unió. És mi azt gondoljuk, hogy ezt a lendületet, energiát a bővítés hozhatja meg”– szögezte le.
– tette hozzá. Majd arra is kitért, hogy Magyarország ezért a soros elnökségi időszaka alatt minden megtesz annak az érdekében, hogy minél gyorsabb legyen a bővítés, és minden támogatást megad ahhoz, hogy Moldova is minél hamarabb csatlakozhasson a közösséghez. Rámutatott, hogy a magyar belépés sem olyan nagyon régen történt, így friss az emlék, hogy a folyamat mennyire bonyolult és összetett, amelyben szavai szerint a tapasztalat és a szakértelem aranyat ér.
Illetve hangsúlyozta, hogy ezért is született megállapodás arról, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémián ötven olyan moldovai köztisztviselőt fognak kiképezni, akiknek aztán kulcsszerepük lehet a csatlakozási tárgyalásokban. „A jövő héten érkezik meg az első harminckét moldovai tisztségviselő, akik összesen három alkalommal vesznek részt képzésen Magyarországon az önkormányzatiság, az adópolitika, illetve a mezőgazdasági szabályok témájában” – tájékoztatott.
„Mi soha nem fogunk beleegyezni abba, hogy különböző, csatlakozni vágyó államok előrehaladását egy másik ország befolyásolja. Ugyanis ha így tennénk, akkor a gyengébben teljesítő vagy lassabban haladó tagjelöltek fognák vissza a jobban haladó, jobban teljesítő tagjelölteket, és ezt, azt hiszem, senki nem akarhatja” – fogalmazott.
„Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy a jelenlegi európai bizottsági átvilágítási folyamat a lehető leggyorsabban végigmenjen, és minél előbb a valódi csatlakozási tárgyalások is meg tudjanak kezdődni a tárgyalási fejezetek megnyitásával” – folytatta.
A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, és emlékeztetett arra, hogy 2020-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Magyarország és Moldova, ami azóta jelentős eredményeket hozott. Kiemelte, hogy tavaly minden idők második legmagasabb kereskedelmi forgalmát regisztrálták, miután annak értéke az elmúlt tíz évben két és félszeresére nőtt.
A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Nariskin.
A Hamász tavalyi terrortámadásának áldozataira emlékeztek hétfőn Izrael-szerte. Az október 7-i terrortámadás első évfordulóján is folytatódtak az izraeli légicsapások Libanonban.
A génszabályozás egy teljesen új mechanizmusára derített fényt az orvosi-élettani Nobel-díj idei két kitüntetettje, Victor Ambros és Gary Ruvkun felfedezése.
Az orosz csapatok hétfő délelőtt irányított bombákat dobtak a dél-ukrajnai Herszon városára, aminek következtében az eddigi adatok szerint húszan sérültek meg.
A Hamász terrortámadásának egyéves évfordulóján sem csitultak a harcok a Közel-Keleten hétfőre virradóan. Izrael újabb légicsapásokat mért Bejrútra, eközben Libanonból és Gázából is rakétákat lőttek Izraelre.
Zsidók elleni erőszakos támadásokra és gyűlölet-bűncselekmények veszélyére figyelmeztetnek az amerikai titkosszolgálatok – számolt be a Háárec hírportál. A Közel-Keleten fokozódó háborús helyzet Európára nézve is komoly biztonsági kihívást jelent.
Vasárnapra virradóan több ütemben vette heves légitámadás alá Bejrút déli kerületeit az izraeli haderő. A libanoni állami hírügynökség jelentése szerint Bejrút a „legerőszakosabb éjszakáját élte át”.
A brit miniszterelnök, Sir Keir Starmer szerint a közel-keleti konfliktus egyetlen életképes rendezési módja a kétállami megoldás, mert csak ez törheti meg az erőszak ördögi körét.
Az Európai Unió számos országából, illetve Bosznia-Hercegovina szomszédságából is érkeztek mentőcsapatok, hogy az áradások és földcsuszamlások sújtotta területen segítsenek vasárnap.
Medvetámadás következtében meghalt egy 55 éves férfi a szlovákiai Magas-Tátrában – közölték a mentőszolgálatok.
szóljon hozzá!