Szervezkedő amerikás székelyek: a tengerentúlról származik a honossá nyilvánítás ötlete

Szervezkedő amerikás székelyek: a tengerentúlról származik a honossá nyilvánítás ötlete

A székely önrendelkezés kinyilvánítása, a függetlenedés a hosszú távú célja az Egyesült Államokban létrehozott Székelyek Világszövetsége nemrég nyilvánosságot kapott kezdeményezésének, miszerint nyilvánítsák honos népcsoporttá Magyarországon a székelyt.

Rostás Szabolcs

2017. augusztus 04., 12:442017. augusztus 04., 12:44

2017. augusztus 06., 15:182017. augusztus 06., 15:18

Magyarországon kívül más országokban – többek között Romániában –, továbbá az ENSZ-ben is őshonos népcsoportként ismertetné el a székelyeket az Amerikában működő Székelyek Világszövetsége. Noha – mint azt lapunkban nemrég megírtuk – a budapesti Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) a Székely Gárda alapítója, az Avram Iancut ábrázoló bábut felakasztó csíkszeredai Csibi Barna terjesztette be a kezdeményezést,

valójában az Egyesült Államokban élő székelyek által létrehozott civil szervezettől ered az ötlet, hogy a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia az anyaországban.

korábban írtuk

Nem kérnek a megosztottságból: elítélik a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását
Nem kérnek a megosztottságból: elítélik a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását

Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon.

A Székelyek Világszövetségének elnöke, a Dallasban élő András Mihály a napokban két magyarországi hírportálnak is nyilatkozott az akcióról, amelynek sikeréhez össze kell gyűjteniük ezer támogató aláírást, a Magyar Tudományos Akadémiának is véleményt kell mondani az ügyben, végül pedig az Országgyűlés szavaz a kérdésről.

De mi a célja a tengerentúli alakulatnak a székelyek őshonossá nyilvánításával? András szerint a kérdés – amelynek hitelesítését egyébként az NVB korábban kétszer is elutasította –

alkalmas arra, hogy székely furfanggal színvallásra kényszerítse a magyar politikai erőket és a budapesti kormányt, mennyire támogatják „a székelyügyet”.

„Ha elfogadja a parlament, ha nem, nekünk, székelyeknek jó. Ha nem fogadják el, majd beszélgetünk. És meglássuk 2018-ban, hogy akkor ki az, aki rájuk fog szavazni. És akkor megyünk a törvényszékre is, hogy vegyék le a székely zászlót a Parlamentről, mert akkor ők nem képviselnek minket!” – nyilatkozta az Indexnek a csíkszeredai származású András Mihály, aki az Azonnali.hu portálnak cáfolta, hogy indulni szeretnének a magyarországi választáson.

Mint mondta, a kezdeményezéssel az a céljuk, hogy később

más országokban, sőt az ENSZ-ben is elfogadják őshonos népcsoportként a székelyeket, és ez utat nyisson számukra nem pusztán az autonómia, hanem az önrendelkezés kinyilvánítása, a függetlenedés felé.

A szervezet elnöke elismeri: a székelyek a magyar nemzet részének vallják magukat, nem attól különállónak, ám szerinte tudnak majd valamiféle különálló nyelvet igazolni a székelyek, például a rovásírással „meg valamennyi extra szókinccsel”.

„Ha a cigányoké saját nyelv, akkor ennyi erővel a miénk is!” – magyarázta az Azonnalinak András, aki Erdély autonómiáját már nem tartja jó ötletnek. Ugyanakkor a romániai magyar politikai alakulatokat – amelyek közül az RMDSZ-t csak román nevén, UDMR-ként emlegeti – gyenge érdekérvényesítő képességgel, Nagyvárad és Kolozsvár „elveszejtésével” vádolja.

A legtöbben egyébként úgy vélik, kevés az esély arra, hogy honosnak nyilvánítsák, és a jelenlegi 13 „történelmi nemzetiségnek” járó státusszal ruházzák fel a székelyeket Magyarországon, miután – az oda kivándoroltak kivételével – nem az anyaországban élnek, és tulajdonképpen magyarok, tehát nem a magyartól eltérő nemzetiségről beszélünk.

A romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége nemrég a Krónikának nyilatkozva természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek nevezte a polgári kezdeményezést.

Veres Valér kolozsvári szociológus az Indexnek elmondta, a székely sajátos regionális identitás a magyarságon belül, és bár egy kicsit markánsabb a többinél, a matyóhoz, palóchoz hasonló. Veres hozzátette, az utóbbi években Erdélyben is határozottabbá váltak a regionális identitások, Hargita, Maros és Kovászna megyében pedig 20-25 százalék körüli azoknak az aránya, akik székelyt mondanak, ha azt kérdezik tőlük, elsősorban minek vallják magukat.

Mindazonáltal Egyed Ákos történész a Szabadság napilapban a napokban megjelent írásában rámutatott: miközben a székely identitás, öntudat napjainkban is mintegy szimbiózisban él a magyar tudattal, külön székely nemzetről szerinte csak történelmi múltként lehet beszélni.

„Hímnusz”, lobogó, kőszikla

Honlapja szerint az 1996-ban Amerika S. O. S. néven megalakult Székelyek Világszövetségét (SZVSZ) idén kívánják bejegyeztetni Romániában civil szervezetként. Legfőbb céljuk Székelyföld önrendelkezésének elérése békés módon, nemzetközi jogokkal, továbbá a székelység elismerése őshonos népként Erdélyben, ennek érdekében állításuk szerint kérést nyújtottak be az ENSZ-hez. Vörös-fekete zászlójuk eltér a Székely Nemzeti Tanács hivatalos, arany-égszínkék-ezüst lobogójától, székely „hímnuszuk” refrénjét pedig leírásuk szerint „fel emelt fővel, bizakodva, csillogó szemekkel énekelyük: ... Maroknyi székely áll mint egy kőszikla...”

András Mihály elnök az Azonnalinak elmondta, 1988-ban menekült Csíkszeredából Magyarországra, onnan a tengerentúlra, tíz évig dolgozott az amerikai hadseregnél, kampányolt Donald Trumpnak is. Jelenleg értékesítéssel és marketinggel foglalkozik, de azt tervezi, hogy hamarosan hazatér Székelyföldre. Közölte azt is, nem kért magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében, és ellenzi, hogy utóbb állampolgárságot szerzett emberek szavazzanak egy országban, noha nem ott élnek.

A forrásmegjelöléssel használt felvételeket a Székelyek Világszövetsége felszólítására eltávolítottuk

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 08., hétfő

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén

Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.

Székelyföldtől a Partiumig több település terelőutat kaphat idén
2024. április 08., hétfő

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos

A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.

Kinyílt a kincsesdoboz: 20 éve lett ismét önálló község az Arad megyei Kisiratos
2024. április 08., hétfő

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot

Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.

Harminckét éves álom valósult meg Kovásznán: felavatták a Csoma Emlékközpontot
2024. április 08., hétfő

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit

Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).

Otthonról is megismerhetik az egyetemre készülő Kárpát-medencei fiatalok Kolozsvár felsőoktatási intézményeit
2024. április 08., hétfő

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak

A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Országszerte meleg lesz a következő két hétben, esőzések csak április második felében várhatóak
2024. április 08., hétfő

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron

Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).

A verespataki aranybányaprojekt meghiúsítói számolnak be eredményeikről Kolozsváron
2024. április 08., hétfő

Nyakon szúrta élettársát, majd felgyújtotta magát egy férfi Temes megyében

A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.

Nyakon szúrta élettársát, majd felgyújtotta magát egy férfi Temes megyében
2024. április 08., hétfő

Viperaveszélyre figyelmeztetnek a hegyimentők

A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.

Viperaveszélyre figyelmeztetnek a hegyimentők
2024. április 08., hétfő

Egy buli idején zuhant ki a nyolcadikról a brassói lány, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt zajlik vizsgálat

A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.

Egy buli idején zuhant ki a nyolcadikról a brassói lány, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt zajlik vizsgálat
2024. április 08., hétfő

Új polgármestere lehet Gyergyószentmiklósnak, Székelyudvarhelyen is előválasztáson döntöttek az RMDSZ jelöltjéről

Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.

Új polgármestere lehet Gyergyószentmiklósnak, Székelyudvarhelyen is előválasztáson döntöttek az RMDSZ jelöltjéről