Fotó: Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület
A jelek szerint számos eljárási hiba övezte a munkácsi önkormányzat részéről a magyar nemzeti jelképnek számító turulszobor eltávolítását. Eközben Kárpátalja kormányzója és a megyei közgyűlés elnöke is bírálta a város ukrán polgármesterét a drasztikus lépés miatt.
2022. október 19., 21:312022. október 19., 21:31
A rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy Andrij Baloga polgármester egy sor eljárási hibát vétett, amikor múlt héten eltávolíttatta a turulszobrot a munkácsi várból. A pontos részletek tisztázása érdekében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az ügyészséghez fordult – számolt be a Magyar Nemzet.
Az előzmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy a polgármester aligha tartotta be a jogszabályi hátteret. Egy ilyen döntés meghozatala szakértői előtanulmányt igényelt volna, s mivel a Pákh Imre munkácsi származású, amerikai magyar üzletember finanszírozásával megvalósult emlékmű a megyei műemlékvédelmi hatóság nyilvántartásában is szerepel, így a döntésbe az illetékes szakhatóságot is be kellett volna vonni.
A Transkarpatia.net portál elemzése arra világít rá, hogy a városvezető édesapja, Viktor Baloga – aki egykoron Viktor Juscsenko volt államfő hivatalának vezetője is volt – a Janukovics-rendszerben élénk kapcsolatokat ápolt Viktor Medvedcsuk oroszbarát politikussal, s mostani tette akár azzal is magyarázható, hogy Moszkva kezére játszik, amikor a vidék nyugalmát megzavaró lépésre szánta el magát. Emellett a Kárpátalján csak Baloga-klánnak nevezett munkácsi politikusi körnek már korábban is voltak magyarellenes kirohanásai. Például azt javasolták, hogy a háború kiváltotta elvándorlás okán a magyar falvakban megüresedett házakba ukrajnai menekülteket telepítsenek be, megváltoztatva ezzel a vidék etnikai összetételét és arányait.
A teljességhez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a munkácsi városi tanács háromfős KMKSZ-es frakciója nem úgy szavaz, ahogy azt a polgármester szeretné, s kicsinyes bosszúról is szólhat a tette. Az pedig csak további kérdéseket vet fel, hogy az október 12-i keltezésű határozat napján nem is ülésezett a végrehajtó bizottság, a grémium magyar tagjait még csak nem is értesítették a szóban forgó kérdés megvitatásáról, ők maguk is csak a sajtóból szereztek tudomást a döntésről, s mielőtt bármilyen lépést is tehettek volna, a várban már hozzá is láttak a turul lefűrészeléséhez, a szobrot barbár módon egyenesen a várárokba döntötték.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója kedden elmondta, az elmúlt napokban több szempontból is megvizsgálták az ügyet, és arra jutottak, hogy nem lett volna szabad ilyen hirtelen formában cselekedni.
A Kárpátalja.ma beszámolója szerint elmondta, hogy amikor a képviselők bejelentették a közösségi médiában döntésüket, már egy óra múlva végre is hajtották azt. „Értelmes párbeszédre van szükség. Nem engedhetem meg, hogy ez valamiféle agresszív cselekvésként nyilvánuljon meg, sem az egyik, sem a másik irányba” – jelentette ki Mikita. Kommentálta azt a tervezetet is, mely szerint a Turul helyére az ország címere kerülne.
Ugyanakkor erővel nem lehet visszaállíttatni a szobrot. Hacsak nem annak érdekében, hogy a lebontást kezdeményező örömére szolgáljunk” – mondta.
A vezető szavai szerint az ilyen jellegű döntéseket, ami legyen az emlékmű felállítása vagy eltávolítása, különösen, ha történelmi jelentőségű épületekről van szó, mindenképp meg kell vitatni a helyi közösséggel, egyszemélyben nem lehet a kérdésben döntést hozni. Kijelentette, hogy az erőfitogtatás nem megoldás, békés kerekasztal-beszélgetésre van szükség, amelyen a kistérség képviselői is részt vesznek.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke az eset kapcsán arra emlékeztetett, hogy
A történtek felháborodást keltettek a kárpátaljai közösség jelentős részében, hiszen az ilyen döntéseket mindig a lakossággal közösen kell meghozni – fogalmazott a TV21 Ungvár megkeresésére a politikus. – Minden esetben keresni kell a kompromisszumos megoldásokat. Biztos vagyok benne, hogy a munkácsi várban elfér a turulmadár is mint vidékünk történelmi szimbóluma, ugyanakkor az ukrán zászlónak és címernek is ott kell lennie a várban.
A kompromisszumon alapuló megoldást először is a történészeknek és a munkácsi lakosoknak kell megtalálniuk. Ami a turulmadarat és a közös múltunkat illeti, mint például a népünket is érintő Rákóczi-szabadságharc eseményeit, a történelemnek ezt a szakaszát is meg kell őrizni. Nincs jogunk átírni a történelmet – húzta alá Volodimir Csubirko.
Sztepan Hmara ismert ukrán politikus és jogvédő ugyanakkor örömét fejezte ki a turulbontás kapcsán, s példaként állította az ország többi önkormányzata elé.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!