Fotó: Wikipédia
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
2022. október 03., 12:572022. október 03., 12:57
2022. október 03., 15:582022. október 03., 15:58
A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést – írták az illetékes bizottság közleményében.
– méltatta munkásságát a bizottság. Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava.
– mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.
mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát. Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat.
Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.
Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1–4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet. Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van: befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.
Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora. Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.
A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a kitüntetettek nevét októberben, a Nobel-héten jelentik be. Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.
Október 7-én Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
„A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során.
A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel „fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét”.
A Nobel-díjakat 1901 és 2021 között 609 alkalommal ítélték oda.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
szóljon hozzá!