– méltatta munkásságát a bizottság. Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava.

 – mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.

mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát. Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat.

Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.

Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1–4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet. Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van: befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.

Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora. Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.

A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a kitüntetettek nevét októberben, a Nobel-héten jelentik be. Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. 

Október 7-én Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

„A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során.

A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel „fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét”.

A Nobel-díjakat 1901 és 2021 között 609 alkalommal ítélték oda.