Fotó: Agerpres
2008. augusztus 20., 00:002008. augusztus 20., 00:00
A tettektől függ a NATO és Oroszország viszonyának alakulása – hangoztatta Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár tegnap Brüsszelben, a szövetség tagországainak külügyminiszteri szintű találkozóján. Scheffer szerint az Észak-atlanti szövetség és Moszkva kapcsolata nem folytatható úgy, mintha semmi nem történt volna.
A hat éve létrehozott állandó NATO–Oroszország Tanács struktúraként továbbra is létezik, a testület azonban mindaddig nem hívható össze, amíg Oroszország nem vonja ki csapatait Grúziából – szögezte le a főtitkár. A tagországok külügyminisztereinek találkozóját követően a holland politikus úgy vélte, hogy Moszkva egyelőre nem teljesíti a nemzetközi fegyverszüneti tervben szereplő kitételeket, pedig vállalta azt. A szövetség nem látja jelét az orosz kivonulásnak – hangoztatta.
De Hoop Scheffer bejelentette azt is, hogy a NATO a polgári védelem területén, például a keletkezett károk felmérésével is segíti Grúziát, továbbá az Ukrajnával létesített viszony mintájára NATO–Grúzia bizottság jön létre. A találkozó után kiadott közös közleményükben a miniszterek kifejezték aggodalmukat a jelenlegi helyzet miatt, ismét sürgették a grúziai területi egység és függetlenség tiszteletben tartását, minden katonai tevékenység mellőzését és a katonai visszavonulást a konfliktus előtti helyzetbe.
A NATO-tagállamok megerősítették az áprilisi kormányfői találkozón született döntéseket, köztük azt, hogy Grúzia egy napon a szövetség tagja lehet.
A nyilatkozatra reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap úgy fogalmazott: a grúziai válság kapcsán született NATO-álláspontnak „következményei lesznek” a szövetség és Moszkva kapcsolatára nézve, Oroszország pedig levonja „a szükséges következtetéseket”.
Közben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsa tegnap Bécsben úgy döntött, hogy a szervezet húsz katonai megfigyelőt küld Grúziába, a döntést pedig a moszkvai és a tbiliszi vezetés is jóváhagyta. Az EBESZ az egyetlen szervezet, amely nemzetközi megbízást kapott arra, hogy a kaukázusi térségben jelen legyen. A szervezet 1992-ben létesített grúziai missziója jelenleg hozzávetőleg 200 fős, a megfigyelők egy része – nyolc fegyvertelen katonai megfigyelő – a dél-oszét főváros, Chinvali körzetében látja el feladatát.
Eközben Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete tegnap kijelentette: megkezdődött az orosz csapatok kivonása Grúziából. Rogozin szerint „néhány napot még várni kell arra, hogy a hatpontos béketerv megvalósuljon”. Az orosz politikus-diplomata elmondta, „az orosz béketeremtők” továbbra is Dél-Oszétiában maradnak az Európai Unió nevében Nicolas Sarkozy francia elnök által előterjesztett hatpontos tűzszüneti terv értelmében. A tervezetet Tbiliszi és Moszkva is aláírta.
Eközben egy orosz parlamenti képviselő tegnap azt állította: a moszkvai vezetés közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon Dél-Oszétia bekebelezéséről, az Oroszországi Föderációhoz csatolásáról. Vaszilij Lihacsov, a moszkvai felsőház külügyi bizottságának alelnöke szerint az említett döntés történelmi, valamint a régió biztonsága szempontjából és „természetesen nemzetközi jogi szempontból is” igazolható. „Abházia független állam akar lenni, Dél-Oszétia pedig be kíván lépni az Oroszországi Föderációba” – hangsúlyozta Lihacsov.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.