Fotó: Securityconference.org
A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.
2023. március 23., 14:132023. március 23., 14:13
Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.
Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.
Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.
A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság – teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.
Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Az Európai Parlament 63 képviselője levélben fordult az uniós intézmények vezetőihez, amelyben felszólították őket, hogy tegyenek meg mindent Magyarország tanácsi szavazati jogának felfüggesztése érdekében.
Donald Trump gyorsan béketárgyalásokat fog kezdeményezni Oroszország és Ukrajna között, ha megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást, és erre vonatkozóan „megalapozott terveket” dolgozott ki – közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Újra az Európai Parlament elnökévé választották Roberta Metsolát kedden Strasbourgban a testület nyitóülésén.
A Donald Trump volt amerikai elnök elleni merényletkísérlet ügyében nyomozó hatóságoknak sikerült visszakövetniük a támadó útvonalát, tettének pontos okait azonban még mindig homály fedi.
A német kormány hétfőn újfent visszautasította az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének azon követelését, hogy Berlin vadászrepülőgépeket adjon át Kijevnek.
Az amerikai Republikánus Párt Milwaukeeban tartott jelöltállító gyűlése a várakozásoknak megfelelően hivatalosan is elnökjelöltjének választotta Donald Trumpot hétfőn.
Lemondott Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos, valamint Virginijus Sinkevicius környezetvédelmi és halászati biztos – tájékoztatott az Európai Bizottság hétfőn.
A Donald Trump kampánygyűlésén merényletet elkövető férfi egyedül cselekedett, és egyelőre nem találják nyomát annak, hogy valamilyen mentális betegségben szenvedett volna vagy bármilyen ideológiát követett volna.
Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van ahhoz, hogy megtámadja az orosz területen található katonai célpontokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az United News tévécsatornának adott interjújában vasárnap.
A politikai erőszak elfogadhatatlan, normalizálni kell a hangnemet, és csökkenteni kell a politikai viták hevességét – így reagált Joe Biden amerikai elnök vasárnap esti beszédében a Donald Trump korábbi elnök elleni szombati merényletkísérletre.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)