Fotó: NATO.int
Finnország és Svédország példátlan lépéseket tett Törökország jogos biztonsági aggályainak kezelésére, ezért itt az ideje, hogy minden szövetséges befejezze a két ország NATO-tagságához vezető ratifikációs folyamatot – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.
2023. március 10., 09:452023. március 10., 09:45
Jens Stoltenberg meghívására Finnország, Svédország és Törökország képviselői megbeszélést tartottak a NATO székházában Ankara biztonsági aggályainak kezelésére a két észak-európai ország csatlakozásáról szóló dokumentum ratifikációja érdekében.
A NATO-főtitkár a tárgyalások után újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: mindhárom ország üdvözölte a megbeszélések során elért jelentős előrelépést, és egyetértett abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozásának gyors ratifikálása mindenkinek az érdeke. Tagságuk megerősíti a szövetséget – mondta.
Közölte: a tárgyaló felek elismerték, hogy a svéd kormány által csütörtökön bemutatott terrorellenes jogszabály szigorítása kezelheti Ankara azon aggályát, mely szerint Stockholm nem lép fel kellőképpen a terrorszervezetekkel szemben.
Tájékoztatása szerint Svédország, Finnország és Törökország folytatja a két észak-európai ország NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat. Az országok megállapodtak abban, hogy a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozója előtt ismét találkoznak – mondta.
Mint ismeretes, eddig Törökország és Magyarország nem ratifikálta a svéd és a finn NATO-csatlakozást. Budapest elviekben támogatja a két ország felvételét, ugyanakkor svéd és finn politikusok Magyarországgal kapcsolatos korábbi, valótlanságokat tartalmazó kijelentései miatt a héten parlamenti küldöttség utazott mindkét országba, hogy tárgyaljon a kétoldalú viszonyról. A küldöttség üzenete az volt, hogy több tiszteletet kérnek Magyarországgal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!