Fotó: Rompres
2008. május 12., 00:002008. május 12., 00:00
A szavazóhelyiségek helyi idõ szerint este nyolcig, lapzártánk utánig tartottak nyitva, és eredménybecsléseket sem tettek közzé, mivel Szerbiában nem készülnek a szavazóhelyiségbõl távozó választók megkérdezésén alapuló exit pollok. Az elsõ eredményekre így késõ estig kellett várni.
A választás tétje óriási: gyakorlatilag arról döntöttek a polgárok, hogy az Európai Unió felé kívánnak haladni, vagy a nacionalista kurzus, és ezzel Oroszország mellett kötelezik el magukat. Az elõzetes felmérések szerint a jelenlegi elnök, Borisz Tadics vezette demokratikus erõk és a szélsõségesen nacionalista, Európa-ellenes, Moszkva-barát erõk támogatottsága szinte teljes mértékben azonos, a Koszovó ügyében képviselt európai uniós álláspont – a tagállamok nagy része elismeri a tartomány függetlenségét – azonban utóbbiak malmára hajthatja a vizet. A választásra jogosultak száma 6 749 688, õk választhatták meg a 250 tagú szerb parlamentet, illetve a vajdaságiak a 120 tagú újvidéki törvényhozást is. Országos szinten 22 pártlista állt össze, amelyek közül 10 a nemzeti kisebbségeké. A jelöltek száma 3137, azaz minden parlamenti helyre több mint tizenketten pályáznak. Ahhoz, hogy egy szerb párt bejusson a parlamentbe, a szavazatok legalább öt százalékát el kell nyernie, míg ez az elõírás a nemzeti kisebbségek képviselõire nem vonatkozik. A számukra kialakított szabályozásnak köszönhetõen 50 százalék körüli részvétel esetén õk 13-14 ezer szavazattal szerezhetnek egy képviselõi helyet, míg a szerb pártoknak elõírt bekerülési küszöb ebben az esetben csaknem 170 ezer.
A 120 tagú vajdasági parlamentet két részletben választják meg. Felét arányos listás szavazással, a felét pedig – mert a tartományi alkotmány szerint minden közigazgatási egységnek rendelkeznie kell legalább egy küldöttel a parlamentben – két fordulóban, amelynél a másodikba az elsõben legtöbb szavazatot szerzett két jelölt kerül.
A néhai Jugoszlávia 18 évvel ezelõtti szétesése óta ez már a nyolcadik parlamenti választás Szerbiában, és a hatodik rendkívüli. Az eddigi parlamentek közül csak kettõ tudta kitölteni teljes, négyéves mandátumát, s a törvényhozások átlagosan csupán 2,2 évig voltak hivatalban. Az, amelyik helyett most újat választanak, alig több mint egy évet „élt”, mivel a múlt év februárjában alakult meg a január 21-i szavazást követõen. Hogy Szerbiában a jelenlegi voksolás után mikor tér vissza az állami élet a normális kerékvágásba, azt nehéz megítélni. A törvények értelmében ugyanis a központi választási bizottságnak négy napon belül, tehát május 15-én éjfélig kell végleges eredményt hirdetnie. Ezt követõen egy hónap áll rendelkezésre a képviselõi mandátumok érvényesítésére s a parlament megalakulására, majd további három hónap telhet el a kormány létrejöttéig. Ha az érintettek minden lehetõséget kihasználnak, Szerbiának legközelebb szeptember 15-én lesz cselekvõképes kormánya.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.