2007. június 25., 00:002007. június 25., 00:00
Utóbbinak köszönhetően a konferenciára lényegében csak szövegezési feladat vár, és így az új dokumentum még idén megszülethet, hogy aztán 2009-ben, a következő európai parlamenti választás előtt életbe lépjen. A kompromisszum létrejöttét sokáig a lengyel ellenkezés gátolta, mert Varsó szerint az új egyezménytervezet eredeti változata Németországot túlságosan nagy jogkörrel ruházta volna fel az Unió döntéshozatali rendszerét illetően, miközben a jelenlegi kedvező lengyel szavazati súlyt rontotta volna. A tagországok végül hozzájárultak, hogy az új szavazati rendszer teljes egészében csak tíz év múlva, 2017-ben lépjen életbe, emellett Varsó további engedményeket is kapott, például ígéretet arra, hogy energiaügyi válság idején a többi tagország „szolidáris” lesz vele, segítségére siet.
A megállapodást a lengyel-német vita lezárultát követően tovább hátráltatta, hogy több tagország túlzottnak tartotta azokat az engedményeket, amelyeket az utolsó szövegváltozat néhány más kétkedő államnak – elsősorban Nagy-Britanniának és Hollandiának – nyújtott. A tárgyalások során London sikerrel harcolt azért, hogy felmentést kapjon az EU alapjogi chartájának kötelező alkalmazása alól, Hollandia pedig a nemzeti parlamentek uniós szerepének növelését illetően ért el előrelépést. Mindketten egyebek között azzal érveltek, hogy kéréseik teljesítésével elkerülhetővé válik egy (újabb) népszavazás a leendő új szerződésről és egy esetleges újabb kudarc. Franciaország egyebek között az uniós belső piacon folyó verseny zavartalanságának kötelezettségét „hárította el” az egyeztetésen, lehetőséget nyerve esetleges állami védőintézkedések végrehajtására.
Az EU-nak szüksége van új alapszerződésre ahhoz, hogy sok tekintetben még mindössze hatországosra tervezett intézményrendszere ennek akár ötszörös taglétszámával is működőképes legyen, és készen álljon a jelenlegi 27 mellé további új tagok befogadására.
Az év második felében, portugál irányítással kidolgozandó dokumentum nyomán létrejön az Uniót külügyekben képviselő személy posztja is. Ez a tisztség jóval szélesebb körű lesz, mint a jelenlegi – Javier Solana által betöltött – főmegbízotti feladat.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Látogatottsági adatok