Semmisségre ítélt referendum Transznisztriában

Népszavazást tartottak tegnap a Moldovai Köztársasághoz tartozó Transznisztriában, amelynek során a régió lakosságátnak döntenie kell, a régió nemzetközi elismertetésérol és az Oroszországhoz való csatlakozásáról, vagy a Moldovai Köztársaságban való megmaradásról. A népszavazás eredményét azonban a moldovai kormány a nemzetközi közösséghez hasonlóan nem ismeri el hivatalosan, az Európai Biztonsági és Együttmuködési Szervezet (EBESZ) pedig nem küldött megfigyeloket az eseményre. A román Külügyminisztérium hivatalosan is elítélte a tiraszpoli kezdeményezést, Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter a Moldovai Köztársaság területi épsége elleni merényletnek nevezte.

Gazda Árpád

2006. szeptember 18., 00:002006. szeptember 18., 00:00

Igor Smirnov, a tiraszpoli szakadárok vezére a volt Jugoszláviáéhoz hasonlította a moldovai helyzetet, és úgy értékelte, hogy akárcsak Montenegró és Koszovó esetében a nemzetközi közösség figyelembe veszi a Dnyeszter menti lakosság akaratát, amely nem Chisinauhoz, hanem Oroszországhoz csatlakozna.
Transznisztria 1991. szeptember 2-án kiáltotta ki függetlenségét és elszakadását Moldovától, amit az 1991. december 1-jén tartott népszavazás erosített meg. A terület máig hivatalban levo államfojének Igor Szmirnovot választották meg, az új államot azonban nemzetközileg nem ismerték el. Ettol kezdve heves összetuzések robbantak ki a chisinaui kormány és a szakadárok között, a Dnyeszteren túl állomásozó orosz hadsereg megfigyelése alatt. 1992 májusára a konfliktus polgárháborúba torkollott, a halálos áldozatok száma meghaladta az ezret. A béketárgyalások nyomán Chisinau 1992 júniusában széles köru autonómiát biztosított a régiónak, beleértve az orosz nyelv hivatalos nyelvként való elismerését. A Dnyeszter-mellék területi autonómiáját rögzítette az 1994 júliusában elfogadott moldovai alkotmány is. Tiraszpol azonban két egyenrangú államalakulat konföderatív viszonyát szorgalmazta, így a területi épség orosz fegyveres segítséggel történt megorzését gyorsan követte az állami szuverenitás ismérveinek kinyilvánítása is. Míg a chisinaui kormány higgadtan kezeli a referendumot, arra számítva, hogy eredményét amúgy is semmissé nyilvánítják, emberjogi szervezetek tüntettek a szakadárok és Oroszország ellen, Moszkvát ugyanis azzal vádolják, hogy eroszakosan akarja elcsatolni a térségét.

---------