Ki alkalmasabb? Uniós illetékesek szerint több jelenlegi Schengen-tag nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, Románia és Bulgária viszont igen
Fotó: Facebook/Alin Nica
Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó uniós illetékesek szerint Románia és Bulgária ma már jobban készen áll a tagságra, mint Franciaország, ha most jelentkezne, és Portugália is problémás.
2024. október 11., 15:592024. október 11., 15:59
Erről a Radio France Internationale (RFI) romániai szerkesztősége számolt be annak apropóján, hogy a magyar EU-elnökség a belügyminiszterek csütörtöki ülésén napirendre tűzte a román és a bolgár schengeni csatlakozást, de Ausztria továbbra sem mond le a vétóról, így érdemi döntés nem született az ügyben.
Szintén jelentős biztonsági problémákat észleltek a francia repülőtereken, ahol rosszul képzett személyzet végzi az ellenőrzéseket.
Portugáliában Antonio Costaszocialista kormánya minimálisra csökkentette a schengeni biztonsági intézkedéseket.
Ugyanakkor Lengyelországban is hasonló mértékű problémákat észleltek, ahol a schengeni külső határokat a határőrök akkor hagyták el, amikor idén tavasszal az Ukrajnából származó gabonaimport miatt feldühödött gazdák tüntetésekbe kezdtek, és részben ők vették át a határőrizetet.
Emellett Donald Tusk kormányának rendbe kell tennie az állítólagos, konzervatív elődeitől örökölt korrupciós ügyeket, amelyek arról szólnak, hogy kenőpénzeket fogadtak el a schengeni vízumok kiadásáért a világ minden tájára kiterjedő konzuli hálózaton keresztül.
A schengeni térség amúgy az 1980-as években eredetileg tervezett formájában már nem létezik, mivel 2016-ban Dánia a migráció miatt lezárta szárazföldi határát Németországgal.
A migránsok egymást követő hullámai, amelyek most már járványszerűvé váltak, fokozatosan a személyek és áruk szabad mozgásának aláásásához vezettek.
Az RFI emlékeztet: a magyar EU-elnökség betartotta Bukarestnek tett ígéretét, és kedvező időpontban tűzte napirendre a schengeni csatlakozás témáját.
Sőt, annak ellenére, hogy a közelmúltbeli osztrák választások nyomán megerősödött a jobboldal, a csütörtöki tanácskozás elég hamar következett be ahhoz, hogy Bécsnek ne maradjon ideje a korábbinál is keményebb pozíciót megszilárdítani.
Gerhard Karner belügyminiszter „óvatos optimizmusról” beszélt.
A luxemburgi találkozó célja az volt, hogy ellenőrizzék, a két ország továbbra is teljesíti-e a lehetséges tagság technikai feltételeit. Ez természetesen ürügy volt arra, hogy újra megnyissanak egy olyan vitát, amelyet több tagállam le akart zárni.
A háttérben Franciaország tartózkodik – hivatalosan ugyanakkor támogatja a bővítést. Az Európai Bizottság pedig bosszankodik, uniós hivatalnokok szerint ugyanis ellentétes az uniós joggal, hogy Románia és Bulgária csupána légi és tengeri határátkelőkkel léphetett be a schengeni övezetbe, a szárazföldiekkel nem.
Ugyanakkor
A lazítás mellett szóló érv az volt, hogy Románia és Bulgária 2011 óta teljes mértékben alkalmazza a Schengeni határellenőrzési joganyagot. Ausztria tisztában van ezzel a ténnyel, ám az osztrák politikusok a belpolitikai diskurzusban úgy tesznek, mintha ezt nem látnák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!