Fotó: Rompres
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
Tony Blair brit miniszterelnök korábban már reményét fejezte ki egy jelentős csökkenésről születendő megállapodásban, dacára annak, hogy az Egyesült Államok ellene van az európaiak által szorgalmazott kötelező erejű kibocsátáscsökkentésnek. Nicolas Sarkozy francia elnök is kifejtette: számszerűsített vállalásokat kellene rögzíteni.
A nap egyik legfontosabb eseménye a George Bush és Vlagyimir Putyin közötti találkozó volt. A tárgyalások előtt az amerikai elnök leszögezte: úgy véli, Oroszország nem jelent katonai fenyegetést. Az utóbbi hónapokban feszültséget keltő amerikai rakétavédelmi tervekkel kapcsolatosan Bush kifejtette: az az Irán részéről esetlegesen fölmerülő fenyegetés elhárítását szolgálja. Közölte, Oroszország és az Egyesült Államok hadászati párbeszédet kezd a rakétaelhárító rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével. „Egyetértünk a közös veszélyben, de nézetkülönbségek vannak abban, milyen úton és milyen eszközökkel vagyunk képesek elhárítani azokat” – közölte. Bejelentette: javasolta az amerikai elnöknek, hogy e célból használják közösen az Azerbajdzsán területén Oroszország által működtetett rádiólokációs rendszert. Putyin meg van győződve arról, hogy az azerbajdzsáni lokátor közös használatával hatékonyan lehet ellenőrizni az iráni rakétaprogramot.
A csúcstalálkozó résztvevői korábban külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti válságról, az iráni atomprogramról és Koszovóról is tárgyaltak. Délelőtti ülésükön a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetője kedvezően értékelte a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetértett abban, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében erősíteni kell a párbeszédet a leggyorsabb ütemben fejlődő államokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Afrikával.
Az úgynevezett „küszöbországokkal”, azaz a felzárkózókkal való párbeszéd mélyítését a G8 elnöki tisztségét betöltő Németország kezdeményezte, s a többiek támogatásukról biztosították a javaslatot.
Folytatódtak a tüntetések is a csúcs ellen. A hatóságok őrizetbe vették a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet néhány tagját, akik csónakokkal hatoltak be a Heiligendammot övező parti vizekre, amelyeket a hatóságok biztonsági okokból lezártak. A Greenpeace közlése szerint a biztonsági szervek beavatkozása következtében néhány aktivistájuk könynyebben megsérült. Ugyancsak folytatódott a Heiligendammba vezető főbb útvonalak blokádja. A tüntetők ismét megpróbálták megközelíteni a tanácskozás színhelyét védő kerítést, ám a rendőrök vízágyúkkal visszaszorították őket.
Hírösszefoglaló
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.